Illyés Gyula 1956. október 24. és 1957. január 31. között írt, két évvel ezelőtt napvilágra került naplófeljegyzéseit tartalmazó kötet jelent meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Magyar Szemle Kiadó közös gondozásában a forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából.
Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára az Atlantisz sorsára jutottunk című kötet bemutatóján elmondta: Illyés Gyula 1956-os feljegyzései csupán 2014 áprilisában kerültek elő, az anyagot lánya, Illyés Mária művészettörténész, filológus készítette elő kiadásra Horváth István történész közreműködésével, aki gazdag jegyzetapparátussal és magyarázatokkal látta el a kötetet.

Illyés Gyula (1902-1983) naplói halála után felesége, Kozmutza Flóra szöveggondozásában jelentek meg nyolc kötetben 1987 és 1995 között, azonban az 1946 és 1960 közötti időszakra vonatkozó kiadás nem tartalmazott feljegyzéseket 1956. október 24. és 1957. május 8. között.
Sokan kérdezték tőlünk, miért nincsen 56-os naplója Illyés Gyulának, holott jelentős szerepet játszott az események alakulásában. Az volt a gyanúnk, hogy nem volt ideje írni, esetleg a letartóztatástól félve megsemmisítette vagy elrejtette a naplót. Utóbbi igazolódott be – magyarázta Kodolányi Gyula, a Magyar Szemle Kiadó vezetője, Illyés Gyula veje.
Hozzáfűzte: Illyés Gyula az ellenállás szellemi központjának, az Írószövetség egyik irányítója volt, részt vett a Petőfi Párt – a megújult Nemzeti Parasztpárt – munkájában, valamint tanácskozott Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal, majd a forradalom leverése után a szovjet városparancsnokkal és a magyar kommunista vezetőkkel is. Emellett folyamatosan járta a várost a forradalom napjaiban és utána is.
A fényképekkel gazdagon illusztrált, valamint soha nem publikált levél-, felhívás- és újságcikk tervezeteket is bemutató kötet szerkesztőivel, Illyés Máriával és Horváth Istvánnal az MMA filmet készített, amelynek egy részletét levetítették a könyvbemutatón. Ebben Illyés Mária úgy fogalmaz: Illyés Gyula pontosan száz nap eseményeit felölelő feljegyzései egy poros, régi kiadványokkal telerakott ládában lapultak a padláson, a nem mindig jól olvasható, papírcetlikre írt, hol rövidebb, hol bővebb jegyzetek elolvasása és értelmezése több mint egy évet vett igénybe.
A történészek hajlamosak Illyés Gyulát ravasz, előrelátó emberként leírni. Apámat ez a jelző nagyon bántotta, nem volt benne semmi ravaszság. A naplóból pontosan jóhiszeműsége és optimizmusa világlik ki. Nem volt benne semmi megingás, baloldali érzelmeket valló emberként is egyértelműen forradalomnak látta a forradalmat – hangsúlyozta a filmrészletben Illyés Mária, míg Horváth István arról beszélt: a közreadott kötet nem annyira a már ismert fegyveres harcról, hanem a szellemi ellenállás idejéről, a novemberi és decemberi eseményekről szól forrásértékűen.