Gadányi, az avangardista

Az 1896-ban született és 1960-ban elhunyt Gadányi Jenő festőművészről nem sokat tud a nagyközönség, pedig alakja szinte eggyé vált a Kassák Lajos avantgardista által megfogalmazott, második világháború előtti és utáni művészeti törekvéseket képviselő alkotók kis mozgalmával. A művész születésének százhuszadik évfordulójára kimagaslóan szép kivitelezésű és tartalmas dokumentum-kötetet adtak ki.

A Gadányi Jenő Művészeti Műhely Alapítvány által kiadott „Gadányi” című album mind formai, mind pedig tartalmi szempontból rendkívül erősre sikeredett. A mutatós, nagyméretű kötet elsőre leginkább szembetűnő tulajdonsága a kifejezetten jó minőségű, már-már vaskos hatású kivitelezése, a kiadvány szerkesztői természetesen magától az alkotó kompozícióból emeltek ki részleteket a külső és belső borító megszerkesztésekor. Az albumban amúgy is igen gazdagon található reprodukció, a „Képek” című rész akár egyfajta katalógusként is vehető, ahol több, mint kétszáz festmény, grafika reprodukciója található.
A Gadányi Jenőről a kötetben található tanulmányokat többek között Kassák Lajos, Kállai Ernő, Hayts Géza, Dévényi Iván, Martyn Ferenc, Bodri Ferenc, Deim Pál, Rainer Péter és Wehner Tibor írta.
Ez utóbbi művészettörténész készítette a bevezetőt is, ahol egyebek mellett ezt olvashatjuk: „Gadányi Jenő egy hallatlan korszerű szemlélettel felépített, európai rangú festői életművel gyarapította a magyar és egyetemes művészetet. Eredeztethető mindez abból, hogy az 1920-as években a kiváló festőművész (és rokon), Vaszary János keze alatt végezte főiskola tanulmányait, majd pályakezdő periódusában elmélyülten tanulmányozhatta Párizsban a modern művészet jelenségvilágát, s hazatérve a magyar avantgárd mozgalommal és művészeti törekvésekkel teremtett erős kapcsolatot: a festőművész-író-költő-lapszerkesztő Kassák Lajossal életre szóló barátságot kötött, amely egymás művészetét megtermékenyítő inspirációkkal kamatozott. A 30-as években kibontakozó, majd a 40-es, 50-es évek kényszerű visszavonultságában kiteljesedett művészetében születtek meg életművének legjelentősebb munkái.”
A dokumentum-kötet – Wehner szerint is – hiánypótló kiadvány, így elmondhatjuk, hogy a magyar művészettörténetnek az alkotó halála óta fennálló tartozását sikerült ezzel kiegyenlíteni. A könyvben a fentiek mellett a Gadányi-életmű írásbeli anyagai, tanulmányok, feljegyzések, kiállítás-megnyitó szövegek, aforizmagyűjtemény és naplórészletek is megtalálhatók, de olyan különlegességek is bekerültek a dokumentumkötetbe, mint például  Berda József és Kassák Lajos Gadányiról szóló versei, valamint az alkotó Mucsi András által írt életrajza.
Gadányi nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy az albumban szereplő gigászi méretű írásos anyag angol és német nyelvű fordítása is megtalálható.