Az ember jobb, ha óvatos, amikor egy lehetetlen helyszínekkel és alternatív valóságokkal tarkított városban kell egy titokzatos gyilkos nyomába erednie. Még a végén egy sötét összeesküvésre bukkan. Ahogy Shara Thivani kémnő is Robert Jackson Bennett második, magyarul megjelent, Lépcsők városa című könyvében.

A tavaly megjelent sikeres és díjazott Horzsolások című könyve után újabb kötete került a magyar könyvesboltok polcaira Robert Jackson Bennettnek, akinek zsigeri érzékét a horrorhoz Stephen King és Ray Bradbury munkásságához hasonlítják. Az Edgar Allan Poe-díjas, harminckét éves amerikai író a Lépcsők városa című kötetével folytatja a feszültségkeltést. A könyv a Washington Post kritikája szerint: egy varázslatos urban fantasy, ami az olvasót Escher-szerű lehetetlen helyszíneken és alternatív valóságokon keresztül vezeti. Az öreg istenek a változatosságukkal életre keltik e rejtélyes romokat, a bérgyilkos asszisztense pedig garantálja a szüntelen pörgést.
A történetben ugyanis a világ teljesen más szabályok szerint működik. Amikor a város isteneit elpusztították, uralmukat megdöntötték, imádatukat betiltották, a valóság szövete darabokra hasadt Bulikovban. A lépcsők azóta a semmibe vezetnek, a sikátorok a múltba nyíló átjárókká váltak, az utcákon a bűnözők nyomtalanul eltűnnek.
Ide küldte az elnyomó birodalom Shara Thivanit hivatalosan diplomataként. Valójában azonban országa egyik legjobb kéme, akinek most egy gyilkost kell kézre kerítenie. Ahogy a nyomozás egyre súlyosabb titkokat tár fel, úgy rajzolódnak ki fokozatosan Shara előtt egy sötét összeesküvés körvonalai. A nő hamarosan gyanakodni kezd, hogy a szörnyű város uralkodói talán nem is haltak meg – és Bulikov kegyetlen uralma könnyen visszatérhet.
A New York Times ajánlója szerint a történet egy minden részében eredeti, szürreális városban játszódik, ezért: „a valóban újszerű fantasyk kedvelőinek most Bulikovban van a helyük”.