Kodály szellemi hagyatéka
Kodály Zoltán és a történelem viszonyát boncolgatja Dalos Anna új tanulmánykötete. Napjaink meghatározó Kodály-kutatójának könyve, a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában látott napvilágot. A kiadó ajánlója szerint a Kodály és a történelem című kötetbe összeválogatott tizenkét tanulmány lenyűgözően sokféle aspektusból vizsgálja tárgyát.
Dalos Anna számára az eszmetörténeti problémák éppoly fontosak, mint az egyes művekre jellemző zene-technikai részletkérdések. Kodály írásait három részre osztotta. Elsőként Kodály történelemképének kontextusát tárja fel, azt a kérdést járva körül, hogy a muzsikusként és bölcsészként egyaránt kivételesen művelt Kodály, miként reflektált saját zenetörténeti helyére, és népzenekutatói tudományos tevekénysége, miként határozta meg alkotói működését.
A tanulmányok következő csoportjában fontos Kodály-művek – a Háry János, a második vonósnégyes, a Színházi nyitány és a C-dúr szimfónia – elemzése révén e kompozíciókat a korszak különböző zenei irányzatainak közegében helyezi el, illetve Kodály életének személyes mozzanataiban talál számukra értelmezési keretet. A tanulmányok harmadik csoportja Kodály szellemi hagyatékával foglalkozik. Dalos Annát éppúgy érdekli az úgynevezett Kodály-iskola tagjainak és mesterüknek alkotói kapcsolata, mint a Kodály utáni generáció zenei stílusának elméleti háttere, vagy éppen a másod- és harmadgenerációba tartozó zeneszerzők Kodályhoz fűződő viszonya – fejtik ki az ajánlóban.
„Dalos Anna bátran szembeszáll a hazai zenetudományra hosszú ideig jellemző apologetikus Kodály-képpel, s tárgyához elfogulatlanul közelít. Írásai elgondolkodtatók, olykor vitára ingerlők, de mindig releváns kérdéseket tárgyalnak, s azáltal, hogy nem tagadják el a Kodály-életmű és a kodályi hagyaték utóéletének problematikus vonásait, rendkívüli szolgálatot tesznek a kései utókornak: segítenek egy hiteles Kodály-kép kialakításában, közelebb visznek a 20. századi magyar zenetörténet egyik legjelentősebb alakjához” – fogalmaz a könyv ajánlója.
Dalos Anna zenetörténész, zenekritikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Lendület 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának és Kutatócsoportjának vezetője. Számos tanulmány, kismonográfia szerzője, a 20. századi magyar zenetörténet kutatója. 2007 óta tanít a Zeneakadémián. Hazai és nemzetközi zenetudományi konferenciákon rendszeresen tart előadásokat az új magyar zenéről.
Dalos Anna számára az eszmetörténeti problémák éppoly fontosak, mint az egyes művekre jellemző zene-technikai részletkérdések. Kodály írásait három részre osztotta. Elsőként Kodály történelemképének kontextusát tárja fel, azt a kérdést járva körül, hogy a muzsikusként és bölcsészként egyaránt kivételesen művelt Kodály, miként reflektált saját zenetörténeti helyére, és népzenekutatói tudományos tevekénysége, miként határozta meg alkotói működését.
A tanulmányok következő csoportjában fontos Kodály-művek – a Háry János, a második vonósnégyes, a Színházi nyitány és a C-dúr szimfónia – elemzése révén e kompozíciókat a korszak különböző zenei irányzatainak közegében helyezi el, illetve Kodály életének személyes mozzanataiban talál számukra értelmezési keretet. A tanulmányok harmadik csoportja Kodály szellemi hagyatékával foglalkozik. Dalos Annát éppúgy érdekli az úgynevezett Kodály-iskola tagjainak és mesterüknek alkotói kapcsolata, mint a Kodály utáni generáció zenei stílusának elméleti háttere, vagy éppen a másod- és harmadgenerációba tartozó zeneszerzők Kodályhoz fűződő viszonya – fejtik ki az ajánlóban.
„Dalos Anna bátran szembeszáll a hazai zenetudományra hosszú ideig jellemző apologetikus Kodály-képpel, s tárgyához elfogulatlanul közelít. Írásai elgondolkodtatók, olykor vitára ingerlők, de mindig releváns kérdéseket tárgyalnak, s azáltal, hogy nem tagadják el a Kodály-életmű és a kodályi hagyaték utóéletének problematikus vonásait, rendkívüli szolgálatot tesznek a kései utókornak: segítenek egy hiteles Kodály-kép kialakításában, közelebb visznek a 20. századi magyar zenetörténet egyik legjelentősebb alakjához” – fogalmaz a könyv ajánlója.
Dalos Anna zenetörténész, zenekritikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Lendület 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának és Kutatócsoportjának vezetője. Számos tanulmány, kismonográfia szerzője, a 20. századi magyar zenetörténet kutatója. 2007 óta tanít a Zeneakadémián. Hazai és nemzetközi zenetudományi konferenciákon rendszeresen tart előadásokat az új magyar zenéről.
Egypercesek
Móricz, Térey és írói naplók
Íme a PIM év végi programjai
Végzetes olvasásvesztés?
A mai egyetemisták egyre kevesebb könyvet olvasnak” – írja Rose Horowitz publicista az Atlantic magazinban
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán