Kárpátalja középső területeit részletesen bemutató kötet jelent meg Verecke – a honfoglalás kapuja címmel a Romanika Kiadó gondozásában. Kovács Sándornak, a kötet szerzőjének eddig tíz könyve jelent meg Kárpátaljáról. Első munkája egy 1996-ban megjelent útikönyv volt, amelyet több, a térséget történelmi és földrajzi szempontból bemutató kötet követett. Nyolc éve jelent meg a Kárpátalja keleti részét, Máramaros térségét magyar nézőpontból bemutató részletes útikalauza, amelyhez folytatásként írta meg a mostani, Kárpátalja középső területeire, a Borzsa és a Latorca völgyére koncentráló, történelmi, kulturális és földrajzi adatokat is közlő kötetet.

A gimnáziumi matematika tanárként dolgozó szerző maga is Kárpátalján született, 1999 óta él Magyarországon. Mint fogalmazott, sajnos nagyon kevés könyv foglalkozik a térséggel, miközben az idegenforgalmi érdeklődés érezhetően növekedett az elmúlt évtizedben, és számos történelmi érdekesség merül feledésbe, ha senki sem ír róluk.
A Latorca völgyének leginkább ismert helyszíne a Vereckei-hágó, amelyen egykor a honfoglaló magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe. Itt korábban egy millenniumi határkőemlékmű állt, amelyet a szovjetek a galíciai Tuholka községbe szállítottak. A falu nemrégen visszaadta Magyarországnak az emlékművet, amelyet idén októberben avattak újra Ópusztaszeren, ez az esemény is még belekerült a most megjelenő kötetbe.
Ugyancsak érdekes helyszínként említette a szerző a kevésbé közismert Borzsa-havasokat, a 1500-1600 méteres csúcsokat magába foglaló hegymasszívum szinte teljesen lakatlan és kitűnő túralehetőségeket biztosít.
A Borzsa-völgyben fekszik a várkastélyáról ismert Dolha község, ahol 1703 júniusában a kuruc seregek elszenvedték a Rákóczi-szabadságharc első vereségét gróf Károlyi Sándor csapataitól – mondta el Kovács Sándor. A völgyben található az egykor a „kisvasutak királyságaként” is emlegetett Kárpátalja utolsó megmaradt kisvasútszakasza.
A Latorca völgyében szintén fontos történelmi emlékekkel ismerkedhetnek a látogatók, ilyen például a szentmiklósi ódon kastély, ahol Thököly Imre és Zrínyi Ilona szerelmi kapcsolata kezdődött. A Rákóczi család birtokát képező szentmiklósi uradalmat a szabadságharc leverése után a császári udvart pénzzel segítő, bambergi Schönborn család kaparintotta meg, akik Kárpátalja egyik legszebb vadászkastélyát építették fel a város mellett.
A keménytáblás, színes térképekkel és több mint kétszáz fotóval illusztrált kötetet hétfőn mutatták be a budapesti Polgárok Házában. A könyvet Botlik József és Ravasz István történészek ismertették.
Akik lemaradtak a könyvbemutatóról, azoknak sem kell aggódniuk. A kötetet a jövő szerdán a budapesti Aranytíz Kultúrházban is bemutatják, a rendezvényen Horváth Zoltán György, a Romanika Kiadó vezetője és a szerző fognak beszélgetni.