A könyvtár és az internet kombinációja
Minden (egyetemista) diák számára elhagyhatatlan heti feladat a könyvtárba járás, vagy az anyaggyűjtés. A magyarországi könyvtárakban azonban gyakran nem találjuk meg az egyes speciális témákat feldolgozó külföldi cikkeket, tanulmányokat. Ilyenkor hívjuk segítségül az internetet és próbálunk meg különböző esszéket letölteni, abban bízva, hogy a szerzői jogokat megkerülve, ingyenesen is hozzájuk férhetünk, ami valljuk be őszintén se nem túl valószínű, se nem túl etikus. Sokan nem tudják, de a kettő kombinációja, azaz a könyvtárlátogatás és az internet egyidejű használata húzhatja ki őket szorult helyzetükből.
A fenti problémára jelent megoldást többek között a JSTOR című weboldal. A JSTOR-on a tizenkilencedik századtól a mai napig megjelenő külföldi folyóiratok, tudományos magazinok, könyvek óriási kínálatában böngészhetünk. A kereső felületen megszabhatjuk, hogy mely témák, folyóiratok, szerzők stb. érdekelnek, így egészen precíz találati listához juthatunk a bölcsészettudománytól a bionikáig.
Mit kell mindehhez tenni? Több magyar egyetem és könyvtár előfizet az oldal tartalmára és ennek köszönhetően azok, akik az adott intézmény hálózatáról kapcsolódnak a JSTOR-hoz, ingyenesen tölthetnek le cikkeket. Az intézmények listáját a bejelentkezés fülnél tekinthetjük át. A hozzáférés néha nem teljes, hanem az intézet profiljához igazodik, de a böngészésben ez nem állíthat meg senkit.
Ha azonban nem találunk ilyen könyvtárat vagy iskolát a környékünkön, akkor sem kell teljesen kétségbeesnünk, hiszen az ingyenes regisztráció után bárki lementhet a virtuális polcára három cikket, amelyet a rendszer legalább két hétig tárol a számára. Igaz, hogy ennél többet nem tölthetünk le, és nem is szabadulhatunk meg tőle ennél rövidebb idő alatt. Éppen ezért a teljesen kétségbeesetteknek az oldal magánelőfizetést is biztosít.
A JSTOR tehát nem ment fel minket „könyvtározási kötelezettségünk” alól, hiszen a virtuális helyszín bizonyos szinten még mindig kötődik a fizikaihoz, viszont nagyban kiszélesíti az általunk elérhető művek listáját.
A fenti problémára jelent megoldást többek között a JSTOR című weboldal. A JSTOR-on a tizenkilencedik századtól a mai napig megjelenő külföldi folyóiratok, tudományos magazinok, könyvek óriási kínálatában böngészhetünk. A kereső felületen megszabhatjuk, hogy mely témák, folyóiratok, szerzők stb. érdekelnek, így egészen precíz találati listához juthatunk a bölcsészettudománytól a bionikáig.
Mit kell mindehhez tenni? Több magyar egyetem és könyvtár előfizet az oldal tartalmára és ennek köszönhetően azok, akik az adott intézmény hálózatáról kapcsolódnak a JSTOR-hoz, ingyenesen tölthetnek le cikkeket. Az intézmények listáját a bejelentkezés fülnél tekinthetjük át. A hozzáférés néha nem teljes, hanem az intézet profiljához igazodik, de a böngészésben ez nem állíthat meg senkit.
Ha azonban nem találunk ilyen könyvtárat vagy iskolát a környékünkön, akkor sem kell teljesen kétségbeesnünk, hiszen az ingyenes regisztráció után bárki lementhet a virtuális polcára három cikket, amelyet a rendszer legalább két hétig tárol a számára. Igaz, hogy ennél többet nem tölthetünk le, és nem is szabadulhatunk meg tőle ennél rövidebb idő alatt. Éppen ezért a teljesen kétségbeesetteknek az oldal magánelőfizetést is biztosít.
A JSTOR tehát nem ment fel minket „könyvtározási kötelezettségünk” alól, hiszen a virtuális helyszín bizonyos szinten még mindig kötődik a fizikaihoz, viszont nagyban kiszélesíti az általunk elérhető művek listáját.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból