A történészek – legalábbis eddig – a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozójának az orosz Konsztantyin Ciolkovszkijt és az amerikai Robert Goddardot tartották. Ciolkovszkij elméletét 1903-1914 között tette közzé több művében. Goddard 1909-ben kezdett foglalkozni a folyékony hajtóanyagú rakétákkal. Mindketten azt vallották, Jules Verne tudományos-fantasztikus regényíró inspirálta őket. Ám a nagy mesemondót – állítólag – megelőzte egy kanadai egyetem vezetője – írta friss tanulmányában Robert Godwin űrkutatás-történész. William Leitch presbiteriánus lelkész, a kingstoni Queen's Egyetem ötödik igazgatója ugyanis már 1861-ben részletesen vázolta, hogyan érhető el a világűr rakéta segítségével.
    
Godwin szerint Leitch négy évvel azelőtt publikálta nézeteit, mielőtt Verne híres regénye, az Utazás a Holdba megjelent volna, amelyben a regény hősei ágyúgolyót akarnak fellőni a Holdba, az űrlövedéknek három utasa is akad. Leitch tiszteletes tudományos leírása a rakétakilövés alapelveiről 1861-ben jelent meg egy edinburghi újságban, de szerepelt az 1862-ben publikált, God's Glory in the Heavens (Isten dicsősége a mennyekben) című könyvében is. A történész kutatása a Space Library online portálon jelent meg, The Frist Scientific Concept of Rockets for Space Travel (Az űrutazáshoz való rakéták első tudományos elmélete) címmel. Godwin szerint Leitch tudós volt, aki megjósolta, hogy a világűr légüres terében a rakéta lenne a leghatásosabb, ezért „kétségkívül megérdemli, hogy helyet kapjon az űrkutatás történetében”. Godwin elméletének kulcsa, hogy Leitch tudós volt, leírása nem egyszerű találgatásokon nyugszik. Őt nem a tudományos-fantasztikus irodalom, hanem a nagy teljesítményű teleszkópok, a Londonban gyártott, új, tűvel stabilizált lövedékek és Newton munkái inspirálták - idézte Godwin írását a The Commercial Space Blog.
Leitch fiatalon halt meg, kiadója 1878-ban tönkrement. Könyve címét az utolsó pillanatban változtatták meg, minden csillagászati utalástól megfosztották, így az utókor a könyvtárban a teológiai könyvek között találhatta csak meg, neve és műve feledésbe merült, pedig elmélete négy évtizede nyomtatásban volt már, amikor Ciolkovszkij és Goddard munkái megjelentek – írta tanulmányában az űrkutatás-történész.
Azt eldöntendő, hogy ki kit előzött meg, mindig az ancien régime-t idézi számomra, amikor mindenről azt bizonyították be, hogy azt pedig oroszok már réges-régen feltalálták. A régi vicc szerint természetesen a röntgent is ők hozták létre, hiszen Iván már a század elején rárivallt Mására: „Átlátok rajtad te buja liba!”