Csíkszentmihályi Mihály Flow című kötete, bár a boldogság mibenlétét magyarázza el, mégsincs benne lila köd, sem üres frázisok, mint ahogy megszoktuk a hasonló „receptkönyvek”-től, amelyekben a boldogság titkait ajánlják. Nem utat mutat, hanem felkészít arra, hogy mindenki megtalálja, s végig is járja a saját boldogságához vezető ösvényt.

Mi is rejlik a címszó, a Flow mögött? Mit jelent ez a kifejezés? Magyarul áramlatélménynek nevezik, és intenzív megtapasztalását jelenti egy cselekvésbe való belefeledkezésnek. Az ember csak az adott feladatra koncentrál, énjének határai elmosódnak, az idő megszűnik létezni, hogy utána megerősödve tudjon visszatérni a maga által kiváltott állapotból. Ennek az állapotnak kellemes mellékhatása az örömérzet.
A boldogság – a könyv szerint – egy aktivitás szülte tudatállapot, és nem valami külső körülmény, ami csak úgy megtörténik velünk. Az ürességet nekünk kell megtöltenünk tartalommal. Ez csak akkor lehetséges, ha át tudjuk venni az irányítást gondolataink felett.
A könyvet olvasva nagyon úgy tűnik, hogy a világ rossz irányba mozdult el, ugyanis sem az anyagiak halmozása, sem pedig a passzív fogyasztói magatartás nem hozza meg a kívánt boldogságérzet hatását.
Aki ettől a könyvtől a szájába repülő sült galambot várja – csalódni fog. Aki viszont hajlandó a szerzővel együtt elmélázni, levonni a saját következtetéseit, annak remek fogódzkodó ahhoz, hogy elinduljon a teljesebb-boldogabb létezés felé vezető úton.
Utóbbi azonban mindenkinek más és másfelé vezet, hiszen „az örömteli élet mindig egyedi alkotás, nem lehet recept alapján megvalósítani."