Értsd, csináld, szeresd!
A testi-lelki egészség megőrzésének legfontosabb tudnivalóit foglalja össze huszonöt fejezetben a Sokszínű egészségtudatosság - Értsd, csináld, szeresd! című tanulmánykötet. A könyvet harminchárom szerző jegyzi, akik között orvosok és pszichológusok, biológusok és szociológusok, óvoda- és iskolai pedagógusok, jogászok, lelkészek és újságírók egyaránt megtalálhatók.
A kötet huszonöt fejezete öt nagyobb téma köré csoportosul: az egészségbiológiai blokk alapvetően egészségnevelési témákkal, a jog és szociológia elsősorban a betegjogok ismertetésével, a pszichológiai rész többek között szenvedélybetegségekkel és lelki traumákkal foglalkozik, de külön fejezet szól az esztétikai nevelésről és az egészséges személyiségről, valamint az egészségkommunikációról is.
Az egészségbiológiai blokkban a szerzőgárda figyelmezteti az olvasót a helytelen táplálkozás és a nem megfelelő életmód veszélyeire, foglalkozik a szűrővizsgálatokkal, valamint a mozgás és a folyamatos gerincvédelem fontosságával is az alvás egészséget befolyásoló hatásai mellett.
A Jog és szociológia az egészség tükrében című blokkban a betegjogok ismertetése mellett a szerzők bemutatják a társas kapcsolatok és a bizalom egészségszociológiai megközelítéseit, de szó esik itt a társadalmi tőkéről és az egyéni kapcsolathálózat sajátosságairól, a családról mint elsődleges szocializációs közösségről, de a multikulturalizmusról, valamint a magyarországi roma kisebbség helyzetét és életkörülményeit befolyásoló tényezőkről is.
A könyv harmadik fejezete olyan kérdéseket tárgyal, mint a szenvedélybetegségek, a kiégés, a stressz, de lehet olvasni benne az evészavarokról, a krízisek, a lelki traumák kezeléséről és a gyerekközösségen belüli kortársbántalmazás jelenségéről is.
Az Esztétikai nevelés és az egészséges személyiség című rész a közösségi zenélés és éneklés hatásai mellett óvodai rajzok elemzésével, a gyermekkönyvek illusztrációival és a bohócdoktorok tevékenységével, lehetőségeivel egyaránt foglalkozik.
A Hogyan beszéljünk az egészségről című egység egyik fejezete az egészségkommunikáció, az ismeretterjesztés mai megoldásait tárja fel, míg a másik a kortársoktatás új perspektíváit vázolja egy most induló, nemzetközi oktatási trend bemutatásával.
„Ebben a könyvben a harminchárom szerző színvonala az, ami a biztosítékot adja, hogy ez egy nagyon teljes, mély és izgalmas kötet" – jellemezte a munkát Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanára, a könyv szerkesztője. A Széchenyi-díjas genetikus úgy véli, hogy az egészség tanulható, és a tudatos egészségnevelést már kora gyermekkorban el kell kezdeni, mindemellett sohasem késő változtatni a megszokott életmódon, hiszen a táplálkozással, a mozgással, a stressz kezelésével komoly eredmény érhető el az egészségjavulásban.
A kötet huszonöt fejezete öt nagyobb téma köré csoportosul: az egészségbiológiai blokk alapvetően egészségnevelési témákkal, a jog és szociológia elsősorban a betegjogok ismertetésével, a pszichológiai rész többek között szenvedélybetegségekkel és lelki traumákkal foglalkozik, de külön fejezet szól az esztétikai nevelésről és az egészséges személyiségről, valamint az egészségkommunikációról is.
Az egészségbiológiai blokkban a szerzőgárda figyelmezteti az olvasót a helytelen táplálkozás és a nem megfelelő életmód veszélyeire, foglalkozik a szűrővizsgálatokkal, valamint a mozgás és a folyamatos gerincvédelem fontosságával is az alvás egészséget befolyásoló hatásai mellett.
A Jog és szociológia az egészség tükrében című blokkban a betegjogok ismertetése mellett a szerzők bemutatják a társas kapcsolatok és a bizalom egészségszociológiai megközelítéseit, de szó esik itt a társadalmi tőkéről és az egyéni kapcsolathálózat sajátosságairól, a családról mint elsődleges szocializációs közösségről, de a multikulturalizmusról, valamint a magyarországi roma kisebbség helyzetét és életkörülményeit befolyásoló tényezőkről is.
A könyv harmadik fejezete olyan kérdéseket tárgyal, mint a szenvedélybetegségek, a kiégés, a stressz, de lehet olvasni benne az evészavarokról, a krízisek, a lelki traumák kezeléséről és a gyerekközösségen belüli kortársbántalmazás jelenségéről is.
Az Esztétikai nevelés és az egészséges személyiség című rész a közösségi zenélés és éneklés hatásai mellett óvodai rajzok elemzésével, a gyermekkönyvek illusztrációival és a bohócdoktorok tevékenységével, lehetőségeivel egyaránt foglalkozik.
A Hogyan beszéljünk az egészségről című egység egyik fejezete az egészségkommunikáció, az ismeretterjesztés mai megoldásait tárja fel, míg a másik a kortársoktatás új perspektíváit vázolja egy most induló, nemzetközi oktatási trend bemutatásával.
„Ebben a könyvben a harminchárom szerző színvonala az, ami a biztosítékot adja, hogy ez egy nagyon teljes, mély és izgalmas kötet" – jellemezte a munkát Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanára, a könyv szerkesztője. A Széchenyi-díjas genetikus úgy véli, hogy az egészség tanulható, és a tudatos egészségnevelést már kora gyermekkorban el kell kezdeni, mindemellett sohasem késő változtatni a megszokott életmódon, hiszen a táplálkozással, a mozgással, a stressz kezelésével komoly eredmény érhető el az egészségjavulásban.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból