Éveken át cserélte hamisra és magas áron értékesítette egy kínai egyetem vezető könyvtárosa az intézmény felügyelete alá tartozó képzőművészeti galéria eredeti festményeit. Kedden a dél-kínai Kanton város bírósága előtt beszélt tettéről és arról a felfedezéséről, hogy más is elkezdte alkalmazni a módszerét.

Hsziao Jüan 2006-ig két éven át gyártotta a másolatokat és végezte módszeresen a cseréket, míg több mint száznegyven darab értékes alkotás megszerzése után úgy érezte, elég volt.
Mint a tárgyalóteremben elhangzott, 2004 és 2011 között a lopott képekből árveréseken százhuszonöt darabot értékesített, ezzel több mint harmincnégymillió jüant (1,6 milliárd forint) keresett.
Az ötvenhét éves volt könyvtáros azzal mentegette magát, hogy ebből nemcsak néhány ingatlant, lakást vásárolt, de műtárgyakba, képzőművészeti alkotásokba is fektetett. A maradék tizennyolc törvénytelenül szerzett festmény pedig állítólag annyira a szívéhez nőtt, hogy nem vált meg tőlük. Ezek együttes becsült értéke az ügyészek szerint hetven millió jüan körül van (3,2 milliárd forint).
Az eltulajdonított festmények között voltak a nagyhírű és külföldön elsőként Magyarországon bemutatott Csi Paj-si 20. századi vízfestményei és Csang Ta-csien híres tájképei és lótuszfestményei. Hsziao birtokába került a Sziklák és madarak című mű Csu Tatól, aki a 17. században harminc éven át buddhista szerzetesként alkotott.
Miközben a mesterművek helyére került Hsziao-másolatok évekig senkinek nem tűntek fel, vallomása szerint egyszer csak azt vette észre, hogy képeit újabbak és újabbak váltják fel. A férfiben hamarosan tudatosult, valaki vagy valakik az övéhez hasonló módszerhez folyamodtak. Megítélése szerint azonban képeit az övéinél jóval silányabb kópiákkal pótolták.   
A Kanton városi középfokú bíróságon két órán át tartott tárgyalást kedden online közvetítették az interneten, s így mindenki láthatta, hogy Hsziao ezen a ponton szabályosan kifakadt, a több fordulóban lecserélt festményeket a sajátjai gyenge utánzatának minősítette.
Szavaiból az derült ki: elképzelhetőnek tartja, hogy követőinek gyatra teljesítménye okozta a vesztét, mert egy napon a galéria munkatársai közül valaki gyanút fogott és bejelentést tett a rendőrségen.