Falra kerül a nagyváradi Szent László tér
Újrafotózott régi képeslapok szerepelnek a Százszorkép Kiadó új erdélyi kiadványában. A régi felvételeket Balázs D. Attila, az Erdély Anno 1895-1944 album szerzője válogatta több ezer antik levelezőlap közül. A kiadvány borítóján Nagyvárad főtere, az egykori Szent László tér szerepel, amelynek tervbe vett átépítése heves vitákat szül ma is szakmai, civil és politikai téren egyaránt.
Az Erdély Anno és Most című kiadvány szerkesztésekor kihívás volt olyan száz évesnél is régebbi lapokat válogatni az újra fotózáshoz, hogy végül a régi és az új felvételből összeállt montázs megállja a helyét egy művészi igényű falinaptárban.
Az albumban egy oldalon köszön vissza a száz évvel ezelőtti és a mai Nagyvárad, Marosludas, Nagyszalonta, Kiskapus, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Nagyszeben vagy Marosvásárhely, valamint Nagybaromlak, Szentágota és Lesses erődtemploma, a Gyilkos-tó környéke.
A montázsokat magyar és idegen nyelvű leíró szövegek kísérik, akárcsak a kiadvány párjában, a 2015-ös Nagy Magyarország Anno naptárban szereplő régi képeket – olvasható a tájékoztatóban.
Torockó és környéke régi képeslapokon címmel megjelent az első olyan kötet is, amely a népművészetéről és épített örökségéről híres erdélyi falu 1945 előtti képi történetét dolgozza fel. A helyenként felnagyított, dokumentum értékű régi felvételek között megtalálható a legelsőnek mondható 115 éves képeslap is.
A Balázs D. Attila által írt és szerkesztett könyv az eddig felkutatott legrégebbi képes levelezőlapokat mutatja be a térségből a szerző magángyűjteménye, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és a Zempléni Múzeum gyűjtése segítségével. A lapokhoz érdekes, ám kevésbé ismert korabeli szövegek is kapcsolódnak száz éves útikönyvekből, szinte elfeledett történelmi munkákból.
Az Erdély Anno és Most című kiadvány szerkesztésekor kihívás volt olyan száz évesnél is régebbi lapokat válogatni az újra fotózáshoz, hogy végül a régi és az új felvételből összeállt montázs megállja a helyét egy művészi igényű falinaptárban.
Az albumban egy oldalon köszön vissza a száz évvel ezelőtti és a mai Nagyvárad, Marosludas, Nagyszalonta, Kiskapus, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Nagyszeben vagy Marosvásárhely, valamint Nagybaromlak, Szentágota és Lesses erődtemploma, a Gyilkos-tó környéke.
A montázsokat magyar és idegen nyelvű leíró szövegek kísérik, akárcsak a kiadvány párjában, a 2015-ös Nagy Magyarország Anno naptárban szereplő régi képeket – olvasható a tájékoztatóban.
Torockó és környéke régi képeslapokon címmel megjelent az első olyan kötet is, amely a népművészetéről és épített örökségéről híres erdélyi falu 1945 előtti képi történetét dolgozza fel. A helyenként felnagyított, dokumentum értékű régi felvételek között megtalálható a legelsőnek mondható 115 éves képeslap is.
A Balázs D. Attila által írt és szerkesztett könyv az eddig felkutatott legrégebbi képes levelezőlapokat mutatja be a térségből a szerző magángyűjteménye, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és a Zempléni Múzeum gyűjtése segítségével. A lapokhoz érdekes, ám kevésbé ismert korabeli szövegek is kapcsolódnak száz éves útikönyvekből, szinte elfeledett történelmi munkákból.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból