Hol az alma?
Az Őrség és Göcsej hagyományos almafajtái címmel a tájegység őshonos fajtáit, szaporításukat, felhasználásukat bemutató kötetet jelentetett meg a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány. A csaknem 270 oldalas, fotókkal illusztrált könyvet hétfőn mutatták be Zalaegerszegen.

A kötetben leírás olvasható a hagyományos 101 almafajtáról. Bemutatják a fa formáját, az oltási, szaporítási módszereket, a gyümölcs érési idejét, ízvilágát, illatát. Felsorolják, hogy melyik fajta hol található meg, és hol lehet hozzájutni a szaporítóanyaghoz. Felhasználási javaslatot is adnak, hogy melyikből érdemes például ecetet készíteni, és melyik a pálinkának való fajta.
Havas Márta, az Őrségi Nemzeti Park munkatársa elmondta: a könyv kiadását a 2012 és 2013 között végzett kutatás alapozta meg, amelynek során az Őrség valamennyi (39 Vas és 5 Zala megyei) településén felmérték az összes gyümölcsfát.
Az erdészeti felügyelő szerint egyre többen keresik a régi fajtákat, ugyanis a hagyományos fák gyümölcse egészséges, a termésre minden évben lehet számítani, a fákat nem kell permetezni, metszeni.
Kovács Gyula pórszombati erdész elmondta: az alma a Kárpát-medence egyik legfontosabb gyümölcse volt, a régi magyar fajtákból (rezisztencia, termésbiztonság, íz, zamat szempontjából) mindig a legjobbakat hagyták meg. Az elmúlt évtizedekben viszont óriási pusztulás ment végbe, Göcsej a régi fajták több mint felét elveszítette.

A kötetben leírás olvasható a hagyományos 101 almafajtáról. Bemutatják a fa formáját, az oltási, szaporítási módszereket, a gyümölcs érési idejét, ízvilágát, illatát. Felsorolják, hogy melyik fajta hol található meg, és hol lehet hozzájutni a szaporítóanyaghoz. Felhasználási javaslatot is adnak, hogy melyikből érdemes például ecetet készíteni, és melyik a pálinkának való fajta.
Havas Márta, az Őrségi Nemzeti Park munkatársa elmondta: a könyv kiadását a 2012 és 2013 között végzett kutatás alapozta meg, amelynek során az Őrség valamennyi (39 Vas és 5 Zala megyei) településén felmérték az összes gyümölcsfát.
Az erdészeti felügyelő szerint egyre többen keresik a régi fajtákat, ugyanis a hagyományos fák gyümölcse egészséges, a termésre minden évben lehet számítani, a fákat nem kell permetezni, metszeni.
Kovács Gyula pórszombati erdész elmondta: az alma a Kárpát-medence egyik legfontosabb gyümölcse volt, a régi magyar fajtákból (rezisztencia, termésbiztonság, íz, zamat szempontjából) mindig a legjobbakat hagyták meg. Az elmúlt évtizedekben viszont óriási pusztulás ment végbe, Göcsej a régi fajták több mint felét elveszítette.
Egypercesek
Fantomfájdalom
Az emlékezet válsága, az önazonosság krízise
Nyáron ismét a könyveké lesz a Vörösmarty tér
A Booker-díjas David Szalay nyitja meg a 97. Ünnepi Könyvhetet
Elismerés a volt diáknak
Díszdoktori címmel tünteti ki Krasznahorkai Lászlót az ELTE