Verseskötetből tankönyvekbe

MEGJELENT: 2014. április 28. | SZERZŐ: Tarcai Ani

Szerencsés vagyok, hogy ismerhetem a békéscsabai Péter Erikát. Hosszú évekig óvónőként dolgozott, rajong a gyerekekért, és ők is érte. A szeretet élteti, még meg sem szólal, csupán a puszta jelenlétével maga köré vonzza a kicsiket. Gyerekverseit gyerekzeteknek, felnőtteknek szóló verseit lélekzeteknek hívja. Rendszeresen vesz részt gyerekműsorokon, felolvasó esteken, író-olvasó találkozókon. Több kötete jelent már meg, néhány verse általános iskolai tankönyvekben is szerepel. Több irodalmi díjat nyert, többek között egy Közép-európai Irodalmi Verseny különdíjasa. Közel harminc versét megzenésítették. A Palinta Társulat által megzenésített gyerekzetei többek között Kányádi Sándor és Nemes Nagy Ágnes versei között szerepelnek. Verselhetek című kötete 2007-ben Magyarország három legszebb gyermekkönyve közé került. 2008 májusában újra kiadták, 9000 példányban. Az elmúlt 10 évben ilyen rövid idő alatt, ekkora példányszámban egyetlen verseskönyv sem fogyott el.
Erika ragyog, és mesél:
 
– Amikor még egészen kicsi, talán óvodás voltam, tőlem is, mint minden gyerektől, megkérdezték a felnőttek, hogy „Mi leszel, ha nagy leszel?” Én meg azt válaszoltam, hogy énekes és táncos néni. Anyukámnak gyönyörű hangja volt. Híres énekesnő lehetett volna, ha nem szól bele a sors. Őt hallgatva úgy éreztem, hogy tehetségtelen vagyok. Később úgy határoztam, hogy vagy tengerészkapitány vagy óvó néni leszek. Hogy miért éppen tengerész? Bizonyára azért, mert idealizáltam ezt a munkát. Nagy hatással voltak rám az akkoriban divatos filmek és könyvek. Láttam magam a tengerjáró hajók fedélzetén, amint harmonikázom, és hosszú, copfos hajamat fújja a szél. Aztán kiderült, hogy Magyarországon nincs nők számára ilyen képzés. Akkoriban legalábbis nem volt. Középiskolás lehettem, amikor észrevettem, hogy mennyire vonzódnak hozzám a gyerekek. Bár ezen a téren nem volt semmiféle tapasztalatom, rájöttem, hogy én is szeretek közöttük lenni, s jól értek a nyelvükön. Akkoriban nagy volt a túljelentkezés, de szerencsére felvettek az óvónőképzőbe.
– Ma el tudnád képzelni magad színésznőként? 
– Persze! Hiszen minden óvónő színész! Egész nap csak játszik. Tudnia kell énekelni, táncolni és nevetni akkor is, ha a magánéletében tragédia történt. Ha annak idején színitanodába jártam volna, most eljátszhatnám az idősebb színésznőkre szabott szerepeket, de nem így történt. Költő lett belőlem.
– Tulajdonképpen egész életedben gyereksereg vett körül. Már óvónőként is írtál verseket a gyerekeknek?
– Amikor óvónő voltam, csupán a kötelező szöveggyűjteményből válogathattuk a megtanítható verseket, de suttyomban, rendhagyó alkalmakkor, például farsangkor bele-beleloptam egy-egy saját versemet is a műsorba.
– Hadd kérdezzelek a közeli terveidről. Úgy tudom, még nem jelent meg a Színházikó c. legújabb köteted. Mikorra várhatjuk?
– Különös, hogy a Színházikót már 2007-ben megírtam, de mindig úgy alakult, hogy egy másik kötetnek adta át a helyét. Most azonban jó hírem van. A könyvet már kinyomtatták, s az Ünnepi Könyvhéten kapható lesz. Az AB-ART  Kiadó adta ki, Fekete Hajnal illusztrálta.
Ez lesz (a felnőtteknek írt verseskötetekkel együtt) a tízedik önálló kötetem. Nemrégiben egy regény írásába kezdtem.
– Sok kezdő és sok elismert író, költő vágya, hogy egyszer majd tanítsák írásait az iskolákban. Ennél magasabb rendű elismerés egy költőnek talán nincs is. Hogyan kerültek gyerekzeteid a tankönyvekbe?
– Szerencsém volt, mert a verseimet és könyveimet megismerve, megkerestek a kiadók.
– Van olyan köteted, ami kicsit más, mint a többi, amit legjobban szeretsz?
– Nincsen. Mind más és mindegyik az én gyerekem. Ám akár az édesanyák, a legutóbbit, azaz a legkisebb gyereket mindig magammal cipelem. Ez esetben a három hónapja megjelent Boldogságboltot rejti a ridikülöm. 
– Legközelebb mikor, hol találkozhatunk veled? Budapesten esetleg?
– A tavaszi hónapokban igen sokszor találkozom az én kedves kis olvasóimmal. A megyében például Csanádapácán, Újkígyóson, Méhkeréken, Gyulán, majd a megyén kívül Hajdúszoboszlón, Vecsésen lesznek vidám, műsorral egybekötött író- olvasó találkozóim. S amint említettem, az Ünnepi Könyvhéten mutatjuk be a Színházikót. Előbb Békéscsabán, másnap pedig Budapesten, a Vörösmarty téren. Szeretettel várok minden kedves látogatót, mert úgy vélem, hogy személyesebb kapcsolat csak akkor alakulhat ki közöttünk, ha kölcsönösen megismerjük egymást.



Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Éjszaka könyvekkel

Éjszaka könyvekkel

Ízelítő, kedvcsináló gyanánt mutatunk pár lehetőséget

Könyves tavasz

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján megjelent a Könyvkultúra Magazin idei első, nyomtatott száma

Nyit a Könyvfesztivál

Könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, játékok, dedikálások, irodalmi estek várják a közönséget

Tanácskoznak a honismerők

Hogyan készítsünk helytörténeti kiadványt?

Ünnepel az Agapé Kiadó

A magyar műhely a jugoszláviai puha diktatúra légkörében is fenn tudott maradni

Feliratkozás a hírlevélre

Email