A mese gyógyító ereje

MEGJELENT: 2018. május 4. | SZERZŐ: Gönczi László

A mesével való gyógyítás már az ősi hindu orvoslásban is megjelent, a lelki zavarokat gyógyították vele. Ennek során a betegnek egy olyan mesét adtak, amelyben felfedezhetőek voltak az ő problémái, az övéhez hasonló belső folyamatokról, érzelmekről szólt, s ezáltal megtalálhatta a szenvedése okát, és akár a megoldást is. Egyik terápiás alapszabály szerint, „amíg nem szenvedsz eléggé, addig nem akarsz változni”. A hétköznapi és a mesék hőseinek közös vonása, hogy végső soron csak magukra számíthatnak. A meseterápia ezért a mese gyógyító erejét felhasználva kívánja a hallgatót ráébreszteni arra, miért ért sűrű erdőbe, kitől és mitől remélhet segítséget a bajban, továbbá hogy mit kell tennie saját boldogulása érdekében.

Kép forrása

Egy magyar módszer

A metamorphoses meseterápiás módszer, melyet Boldizsár Ildikó fejlesztett ki, Magyarországon az egyik legelterjedtebb meseterápiává vált. A szerzőnek több mint negyven könyve jelent meg. A népmesék és tündérmesék fő cselekménye a való életben megjelenő dilemmákat reprezentálja. Segítenek lecsillapítani a küzdelmeket, rendezni az egyensúlyt, felfedve a lehetséges taktikákat a harmonikus viszonyuláshoz.

A módszer szerint először mindig azt a kérdést kell megválaszolnunk magunkban, hogy a választásunk miért éppen az adott mesére esett, és hogy mire akarjuk használni. Boldizsár Ildikó életkorok, társadalmi szerepek, élethelyzetek szerint tematizálva hét kötetnyi meseválogatást rendezett eddig egybe a világ mesekincsének legjavából. A 2013-ban megjelent Mesekalauz egyfajta sorvezetőt ad, megmutatva, hogy az adott mese az életünk melyik szakaszában tudja kifejteni legjobban gyógyító, útjelző hatását. A 2015 –ben megjelent Meseterápia a gyakorlatban című munkában pedig már átengedi a mesélést tanítványainak. Esettanulmányaikból sokrétegű képet kapunk arról, hogy e terápiás módszer hányféle helyzetben és szinten nyújthat segítséget a mindennapi élet során, a születéstől a halálig. A legtöbb tanulmány közérthetően, olvasmányosan teszi közzé az elbeszélő élményeit, de a személyesség sosem magától értetődő. 


Kép forrása


A meseterápia lényege
Közelmúltban megjelent könyvének megírására egy külföldi felkérés indította. A német nyelvterületről jövő megkeresés arra irányult, hogy mutassa be módszerének lényegét és folyamatát. A bevezető sorok szerint Boldizsár Ildikó „megszállottan” kereste azt a módszert, amellyel lényegre törően, érthetően, biztonsággal elmagyarázhatja a meseterápia lényegét, és a módszerben rejlő gyógyítás folyamatának summázatát. Arra az elhatározásra jutott, hogy megtörtént eseteken keresztül írja le, mutatja be az általa kifejlesztett technika lényegét. A terápiás ülések anyaga azonban titkos, a páciensek neve és az eset-jegyzőkönyvek anyaga nem adható ki, ezért azt a megoldást választotta, hogy természetesen név nélkül, egy-egy esetleírást bemutatva, azok folyamatából mindig más-más jellemző elemet nagyított ki. Az olvasó a kötet végére érve esszenciális képet kap a meseterápia működéséről és a személyiségre gyakorolt jótékony hatásáról. A lényeget tekintve a meseterápia nem jelent mást, mint a vezető terapeuta és a mesék segítségével ráirányítani a páciens figyelmet a belső erőforrásokra.

Kép forrása

A csodák birodalma
A szerző új könyvében a mesébe való beléptetés és a kiléptetés eseményei között zajló lélektani történéseket tárja olvasói elé a Félelem az élettől a Hamupipőke meséjére megfeleltetett nő sorsában, majd az életközép-válságban lévő asszony számára nyújtott perspektívát a Holle anyó meséjében. A férfikorba való átlépésben segített egyik pacienségnek A csillagszemű juhász meséje, míg egy párkapcsolati döntésképtelenségben a Sárkánykirály története adott megoldást. Ekként sorakoznak a kötetben a meséknek megfeleltetett élettörténetek, amelyek sokak számára jelenthetnek iránytűt, tanácsokat saját életkori válságaik, problémáik megoldása idején.

A metamorphoses módszer esettanulmány-kötete nemcsak szemlélteti a korábban már megismert elméleti tudás eredményes alkalmazhatóságát, de arra sarkallja az olvasót, hogy merészkedjen be maga is a csodák birodalmába. 



Megosztás