Mátyás király meséit nem kell bemutatni senkinek. Gyönyörű kiadvány látott napvilágot Mesék és mondák Mátyás királyról címen Kríza Ildikó néprajzkutató értő válogatásában, szerkesztésében. Az új könyvről, Mátyás király kultuszáról is kérdeztük Kríza Ildikót.

– Az Ön szerkesztésében megjelent, Jankovics Marcell rajzaival illusztrált Mesék és mondák Mátyás királyról című kötet utoljára 2004-ben látott napvilágot. Miért vált szükségessé és miért pont most az újbóli kiadás?
– A Helikon Kiadó jó érzékkel fordult a rangos kötet új kiadásához. Nem holmi aktualizált évforduló adhatta az ötletet, nem is mi kértük, hanem a könyv valós értéke. Sok szép kötet látott már napvilágot Mátyás király nevéhez kötött vagy köthető folklór jellegű epikumokkal, de azok többnyire átdolgozott folklór-szövegeket tartalmaznak. Jelen válogatás autentikus népköltészeti alkotásokat szedett csokorba, viszonylag teljes képet adva arról a változatos folklórkincsről, ami a legnépszerűbb magyar történeti személyiséghez, Mátyás királyhoz kötődött. A hiteles forrásokon alapuló válogatást igen szép illusztrációkkal tette értékessé Jankovics Marcell. Népszerűségét nemcsak a sokezres példányszám bizonyítja, hanem az is, hogy az újramesélés révén a mesék, mondák források megjelölése nélkül terjedtek.
– A népmesék, mondák, régi történetek, nem egyszer szövegbe rejtett élet-megoldóképletek, hozzásegítenek a problémák áthidalásához. A kortársaknak mit adhatnak a könyvben szereplő történetek, szolgálnak-e használható, a jelenbe átmenthető tanúsággal?
– Mátyás király személyisége kiváló lehetőséget kínál az általános emberi bölcsességek, tréfák, emberi gyengeségek színes bemutatására. Így volt ez már a reneszánsz királyi udvarban, de tovább színesedett, bővült a felvilágosodás idején, sőt megmaradt az elmúlt századok elbeszélő hagyományában mind a mai napig. Nem hiszem, hogy „élet-megoldóképletek” lennének a folklóralkotások, és azt sem hiszem, hogy ezek segítségével a problémák megoldhatók. Amiért évszázadokon keresztül mindig időszerűek, annak az lehet az oka, hogy rendkívül változatos élethelyzetekre szellemes, érdekes, sokszor tréfás válaszokat kínálnak, és változatos gondolkodásmódhoz illeszkednek. Ennek egyik következménye, hogy egy-egy mesei elem napjainkra egyszerű közmondássá, szóláshasonlatokká vált.
– Az európai folklórnak mennyire részei ezek a szövegek, részei-e, illetve milyen hatások vehetők észre bennük?
– A Mátyás király nevéhez kapcsolt mesék az európai mesekincs része, a motívumok, párhuzamok közül jó egynéhány az antikvitásig visszavezethető, és a mondák sokságának rokonait is számos nép folklórjában megtalálhatjuk. A jó király, az igazságos király, az álruhás hős stb. mind-mind egyetemes toposz, amit az összehasonlító folklorisztika bizonyít. De az sajátos, hogy a magyar, csak a magyar folklórban van ilyen sokrétű, kiterjedt, változatos néphagyomány egy történeti személyiséghez kapcsolódóan. Nevét minden szomszédos nép hagyománya őrzi, illetve vannak olyan alkotások, amelyek csak egy-egy nép folklórjára jellemzőek.
– Több írása foglalkozik Mátyás király történeteivel. Tartogat még meglepetést a Mátyás-mondakör?
– A Mátyás folklór végtelenül gazdag. Egyetlen témát követtem nyomon következetesen, és bizonyítottam, hogy az idealizált uralkodó nevével fémjelzett hagyomány a 15. századtól mind a mai napig népszerű. Kutatnivaló feladatok bőségesen akadnak. Nagy adósság a folklorisztikai szempontú motívum-katalógus elkészítése. Kíváncsian gyűjtöm az adatokat helyi mondákkal kapcsolatban. Szeretnék választ kapni arra is, hogy a társadalom mikor melyik rétegében kapott jelentősebb szerepet a Mátyás királyhoz kapcsolt folklór. Az irodalom és népköltészet egymásba kapcsolódása is örök téma, mint azt a napjainkban színpadra vitt Mátyás színmű élethűen tanúsítja. Újabb feladatom nemzetközi megkeresésként érkezett, hogy a „nemzeti hős” témakörben a Mátyás folklórt, mint magyar specialitást foglaljam össze. Munka tehát bőséggel van.
– Önnek melyik a kedvenc meséje a gyűjteményből?
– Ha egy édesanyának több gyermeke van, mindegyik egyformán kedves. Egyiket ezért, a másikat azért szereti. Hogyan lehetne több ezer szövegből egyetlen egyet kiemelni? A költőiségben gazdag Mátyás énekek, vagy a gyakran használt közmondások, vagy a szellemességben páratlan élcelődő történetek, vagy a művészien megfogalmazott mesék közül melyik lenne a kedvesebb? A maga teljességében szeretem, becsülöm, értékelem a magyar és a szomszéd népek Mátyás királyhoz fűződő hagyományát, és nagyon örülök, hogy sokan gondolkodnak így, ezért lesz ennek a kiadásnak is sikere.