A 2013-ban megválasztott Xi Jinping államfő 2015-ben indította el az „Egy övezet, egy út” (Belt and Road Initiative, BRI) kezdeményezést, amely a kínai szemlélet szerint egy közös, békés, kölcsönös előnyökkel járó (win-win) együttműködésen alapszik. A nyugati országok, főképp az Egyesült Államok, az eddigi egypólusú világ képviselői ugyanakkor fenyegetésként élik meg a BRI-t, amely értelmezésük szerint alapvetően geopolitikai célokat szolgál.

Bár számos kihívással kell megküzdenie, az „Egy övezet, egy út” mára az egyik legnagyobb, országokon és földrészeken átívelő infrastrukturális, gazdasági, pénzügyi és kulturális program lett, amelyben több mint 130 ország vesz részt. Ennek keretében számos új pénzügyi intézmény és alap jött létre, melyek megváltoztathatják az eddigi gazdasági világrendet is. 

A Kína-szakértő szerző bemutatja a BRI meghirdetésének körülményeit és alapjait. Rávilágít arra, hogy az „Egy övezet, egy út” milyen gondosan felépített stratégia, amelyben egymásra épül az ókori, a modern és a legújabb kori kínai gondolkodásmód. Tulajdonképpen az ősi Selyemút modern változatának tekinthető.

A kezdeményezés történelmi előzményeit feltárva ismerteti Kína nagy bölcseinek, filozófusainak, katonai stratégáinak azon gondolatait, amelyek visszaköszönnek a BRI-ben. Mindebből az is kitűnik, milyen mélyek az alapjai, a kínai állami vezetők ugyanis folyamatosan tanulmányozták és a hírek szerint tanulmányozzák ma is a nagy filozófusok és stratégák, mint például Konfuciusz, Lao-ce, Szun-ce stb. műveit. 

Az ötezer éves Kína történelmében való eligazodást egy rendkívül informatív, táblázatos formában összegzett idővonal is segíti, amely Kr. e. 2700-tól (Xia Chao) kezdődően időrendben sorolja fel a kínai dinasztiákat egészen 1912-ig (Qing Chao), a Kínai Köztársaság (1912–1949), majd a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásáig.  

A kötet feltárja, mi is az az „Egy övezet, egy út”, megmutatja részterületeit, a jelenleg is tartó folyamatokat, változásokat. Megismerhetjük a jelen és a jövő selyemútjait, továbbá a Kínából kiinduló hat gazdasági folyosót, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrát. Bemutatja továbbá azt is, hogy a nagyhatalmak miként viszonyultak Kínához, és az elmúlt hetven évben milyen diplomáciai kapcsolatokat alakítottak ki vele, hiszen ez alapozta meg az egyes országok hozzáállását a kínai kezdeményezéshez. A szerző nemzetközi kitekintés során a magyar–kínai kapcsolatokat is elemzi. Mindeközben pedig az „Egy övezet, egy út” eddigi hét évének eredményeit, aktuális helyzetét is feltárja.

A könyvből egy másik Kínát ismerhetünk meg. A szerző ajánlása szerint a kínai ókori művek tanításaiból mi, magyarok is sokat tanulhatunk, és ezt a tudást az államközi kapcsolatokban, valamint az egyes vállalkozások szintjén is hasznosíthatjuk.