Kamu vagy igazság a Wehrmacht-katona életműve?

MEGJELENT: 2020. március 16., hétfő | SZERZŐ: Oxi

Bár Sven Hassel Dániában született, komoly energiákat fektetett abba, hogy Wehrmachtba kerüljön, annak ellenére, hogy a szolgálat lehetősége alapvetően származás feltétele volt. Hasselnek egy nehézkes honosítás után végül sikerült belépnie a „győzhetetlen” német hadseregbe, és több alakulatban is szolgált, míg szovjet hadifogságba nem esett. Életrajza számos, második világháborúról szóló regényében köszön vissza. Ilyen a Gestapo című történet is.

Kép forrása

Egy dán a Wermachtban
Sven Hassel azért is hiteles író e témában, mert számos hadtestben szolgált a náci Németország hadseregében. Az 1917-es születésű dán fiatalember önjelölt katona volt, s megelőlegezett hivatástudata, illetve dániai munkanélküliség elől való menekülése egészen a Wehrmachtig űzte. A seregben aztán szolgált a páncélosoknál, mint tankvezető, egy dezertálást követően a büntetőezredben volt katona, majd később a lovasságnál és újra a páncélosoknál teljesített szolgálatot. A háború végtusájában, Berlinben is ott volt, s nem meglepő módon, a szovjetek elfogták és hadifogoly lett. 
Ekkor kezdte meg regényei írását, melyekbe saját élményeit, tapasztalatait szőtte bele. Jellegzetes stílusának fontos vonása a harci cselekmények pontos és naturalisztikus leírása. Az egyre népszerűbb író háborús témájú kalandregényei fontos műveknek számítottak. Egyediségük abban állt, hogy a náci alakulatok szemszögéből mutatta be a világháborút. 

Kép forrása

A Gestapo
A Gestapo, azaz Geheime Staatspolizei, magyarul titkos államrendőrség, Hermann Göring hírhedt politikai rendőrsége volt. Az 1934-ben alakult titkosrendőrség, melynek feladata a Harmadik Birodalom védelme volt, fontos tényező a második világháborúról szóló irodalmi művekben. 
Sven Hassel Gestapo című története az orosz fronton kezdődik és az ottani harci cselekményeket ecseteli, majd a kötet második fele a hamburgi Gestaponál folytatódik. Az író természetesen önmagát állítja a főhős szerepébe, mely különös pikantériát ad a regénynek. Az olvasó – amennyiben magával ragadja a történet – joggal hiheti, hogy a szerző által leírtak tulajdonképpen az átélt események egyfajta átiratai. 
A történet szerint a főszereplőt a frontról a hátországba küldik pihenni, s itt a hamburgi gestapó épületét őrző katonák közé osztják be. Nemsokára azonban tanúja lesz annak, amikor a korábbi parancsnokát, Ohlsen hadnagyot a gestapósok hazaárulás vádjával behozzák…

Kép forrása

Egy lelkes náci? 
Talán mindezeknél is izgalmasabb kötet lehetne maga s Sven Hassel sztori. Szerzőnket ugyanis nemcsak rajongók, de elszánt kritikusok is követik, hirdetvén, hogy Hassel hazugságokat állít regényeiben. A dán író szerintük soha nem harcolt az orosz fronton, mi több, csupán egy lelkes náci volt. A leleplezők között is komoly szerepet vállalt Erik Haaest, dán újságíró, aki szinte végigüldözte Hasselt egész életművén. Haaest többek között azzal vádolta Hasselt, hogy az igazi neve Børge Villy Redsted Pedersen, illetve, hogy a könyveiben olvasható históriákat SS-katonáktól ismerte, sőt, az újságíró azt is megkockáztatta, hogy nem is Hassel, hanem felesége bír írói vénával, és ő vetette papírra a legendás regényeket. 
Mondanunk sem kell, hogy Sven Hassel népszerűsége a vádak ellenére sem csökkent, művei, így például A kárhozottak légiója, a Lánctalpak, az SS-tábornok, a Pokoljárás, a Menetjegy a pokolba, a Kivégzőosztag és a most ajánlott Gestapo is, máig keresett kötetek.
És érdemes is elolvasni azokat.
Megosztás