Az élet fináléja a szerelem lehet

MEGJELENT: 2020. február 27., csütörtök | SZERZŐ: Oxi

Ki ne gondolt volna már arra, hogy az életében hozott fontos döntései helyett, egy másik alternatívát is választhatott volna, és ahhoz képest most mennyiben lenne más az élete? D. Tóth Kriszta Jöttem, hadd lássalak című regénye ezt az alternatív életet helyezi középpontba. 
Bora, a súlyos beteg asszony, mély és meditatív állapotában ébred rá, hogy fiatal korában rosszul döntött, amikor nem a számára világkarriert ígérő angol grófot választotta élete párjának, ezért elhatározza, élete fináléjában felkeresi egykori szerelmét, hogy karjaiban halhasson meg.

Kép forrása

Nagymama és a szerelem
Sejtelmesen kedves és romantikus történettel kápráztatott el minket nyolcvanöt éves nagymamám egykor, midőn nagyapám szobájától pár méterre lévő szobájában fogadta fiatalkori szerelmét, a Franciaországba disszidált férfit. Azon túl, hogy nagyapa ette a kefét mérgében, nem volt ebben a találkozásban semmi olyan, ami egy házas nőt megingatott volna bármiben is, de lehetett látni, hogy nagymamánk kivirult, öröm fátylai simogatták auráját, varázslatosan szép világoskék szemébe egy különös fénysugár csillant meg, és igen, egy letörölhetetlen mosoly költözött arcára. Ekkor értettük meg mi, unokák, hogy nagymama nagyon is tudja, mi a szerelem, még ha az beteljesületlen is. 
A francia-magyar úr végül is többször ellátogatott mamihoz, jókat beszélgettek, kávéztak vagy teáztak és süteményeztek is tán, átbeszélték az eltelt nyolcvan évet, majd a férfi végleg visszatért választott hazájába. Ez a történet nagyon rég volt, több évtizede, és most már mami és egykori szerelme, akit anno mégsem választott élete párjaként, és persze cudar nagyapánk már mindannyian együtt beszélgetik ezt ott a mennyországban, hogy hogy is volt, vagyis, lett volna...

Kép forrása

Élet a mérlegen
D. Tóth Kriszta, Jöttem, hadd lássalak című regénye egy nagyon hasonlóról szól, így nekem a fentiek tükrében könnyű volt vele azonosulni. A történet szerint Borbála, alias Bora súlyos betegsége és vélhetően közelgő halála miatt számvetést készít életéről, azon belül is az örök szerelemmel kapcsolatos súlyos, sorsfordító döntéseiről. 
A mérleg egyik serpenyőjében addig élete, házassága, gyermekei, pályaválasztása kerültek, a másikban egy angol gróf által felkínált fantasztikusnak ígérkező nyugat-európai színészi karrier. Bora, aki mégsem választotta egykor ez utóbbi lehetőséget, most, halálos ágyán merengve a múlton, úgy dönt, hogy végső lépésként mégis találkozni akar azzal az angol gróffal, és ha már meg kell halnia, akkor annak az embernek a karjaiban szeretne meghalni. 

Kép forrása

Fantázia helyett
Az egyszerre romantikus és melankolikus történet folytonos elemzésre, átértékelésre ösztönzi az olvasót, és arra a „mi lett volna, ha másképp döntök életem egy adott pontján?” kérdésre kényszeríti válaszolni, mely válaszadás természetesen alapvetően már inkább csak a fantázia területéről kapható. A Jöttem, hadd lássalak című regény főhőse azonban nem elégszik meg ezzel a fantáziálással és úgy dönt, hogy akármilyen lehetetlennek tűnik is, mégis meg szeretné élni régi élete másik alternatíváját. 
D. Tóth Kriszta a regény kapcsán adott egyik interjújában többek között azt árulta el erről a munkájáról, hogy annak bizonyos részleteit édesanyja életéből merítette, illetve arról is beszélt, hogy a regény első kiadásához képest a másodiknál némi „ráncfelvarrást” eszközöltek a szerkesztővel, illetve a történet végén is módosítottak.
Hát, most úgy olvasható, ahogy eredetileg nem. Mert a regények ezt is tudják.
Megosztás