A könyvtárpedagógia elmélete és gyakorlata

2019 március 20.-án rendezték a Könyvtárostanárok Egyesülete és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Az én könyvtáram projektjének közös szakmai napját, melynek témája a jövő iskolai könyvtára, annak tananyagai, terei, együttműködési formái volt. Kiemelt fókuszban esett szó arról, hogy mit és hogyan tanítsunk a jelen tanulóinak, hogy a jövőben is képesek legyenek az olvasást és az információhasználatot maguk és környezetünk javára fordítani, a köz- és iskolai könyvtárakat hatékonyan használni. 

Kép forrása

Második kísérlet
A könyvtár-pedagógia kialakulóban lévő tudományterület, melyet sokan és sokféleképpen művelnek. A sokféleség oka jelenleg elsősorban az, hogy a területnek még nincsen kimunkált, kutatásokkal igazolt, letisztázott, összefoglalt leírása, módszertana. Ezen a helyzeten változtatna Dömsödy Andrea A könyvtárpedagógia elmélete és gyakorlata című hiánypótló könyve. A kötet a könyvtár-pedagógia területeinek, céljainak, módszereinek feltárása, összefoglalása. Szándéka, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a könyvtár-pedagógia céljainak megvalósítása nemcsak egy szűk szakma feladata. 
A mű előzménye tizenöt évvel ezelőtt jelentet meg Könyvtár-pedagógia címen. E kiadvány továbbfejlesztése, a téma összefoglalására tett második kísérlet, így fő célja is ugyanaz: a meglévő szakirodalom és annak továbbgondolása alapján a könyvtár-pedagógia körülhatárolása. 

Kép forrása

Tankönyvszerű felépítés
A könyv szerkezete követi az előző munkájáét, ebbe dolgozta bele a szerző az elmúlt másfél évtizedben a témával kapcsolatban megjelent publikációit, s számos korábbi felosztást, ábrát fel is újított. 
Az első fejezet foglalja össze, mi is a könyvtárpedagógia, felvázolja annak történetét, kapcsolódási pontjait, a különféle szemléleteket, megközelítéseket. A következő rész foglalkozik magával a könyvtárpedagógussal (külön az iskolai könyvtárossal és a gyermekkönyvtárossal), majd az IFLA irányelvek alapján mutatja be a szerző a könyvtárpedagógiai célokat, elvárásokat. Ismerteti, életkor szerinti felosztásban a célkitűzéseket, s ezt követően bemutatja a könyvtárpedagógiai tevékenységek leggyakoribb terepeinek idevonatkozó jellemzőit, részleteit. A legvaskosabb fejezet a módszertani kérdéseket összegzi, az alapelvektől a szervezeti kereteken és a 
könyvtárhasználati foglalkozások típusainak ismertetésén át a tehetséggondozásig, tanulmányi versenyekig. Az utolsó fejezet a könyvtárpedagógiai tevékenység tartalmát összegzi. 
Újdonság a kötetben, hogy a legtöbb fejezethez feladatok is kapcsolódnak. Ezek célja kettős. Egyrészt vannak témák, problémák, melyek kifejtésére szétfeszítette volna az általánosságban fogalmazó kereteket. Másrészt céljuk, hogy elgondolkodtassák mind a gyakorló szakembereket, mind a könyvtáros-képzésben, a pedagógusképzésben, a könyvtárpedagógus-képzésben résztvevőket. Ennek megfelelően ezek nem ellenőrző, hanem az alkalmazást, a reflexiót, a fejlesztést célzó feladatok.
A tankönyvszerűen felépített kötetet irodalom, jogszabály- és ábrajegyzék zárja.

Kép forrása

Interaktív könyvbemutató
A szakmai párbeszéd most talán még fontosabb, hiszen a digitális világ erősödése, a pedagógia és az oktatáspolitika változásai egyfajta válságot is okoznak az iskolai könyvtárügy és a könyvtárpedagógia területén is. Erre reagálni szükséges, a felvetődő problémák mentén újragondolandó a szakma, annak céljai és módszertana. Ezt a célt szolgálják az egyes részek történeti előzményekkel való kiegészítései is. 
A kötet interaktív könyvbemutatójára a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Könyvtáros Klub szekcióban került sor. Az előadó Dömsödy Andrea iskolai könyvtári szakreferens (OPKM), a moderátor pedig Simon Krisztina a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke voltak.