Bölcsőtől a Hitlerjugendig

Valós tényeket dolgoz fel fikciós elemekkel vegyítve Sarah Cohen-Scali Max című regényében. Heinrich Himmler a harmincas évek közepén elégedetlen volt a születésszámmal, magas volt a magzatelhajtások száma is, ennek megoldására gondolta ki azt a Lebesborn („életforrás”) nevű programot. 

Kép forrása

Hét anyaotthon
Lebensborn: A kiválogatott, génjei és fizikai adottságai alapján az árja kritériumoknak messzemenően megfelelő lányok, asszonyok párosodnak hasonló minőségű SS-tisztekkel. Az anyák a terhesség idejére ellátást kaptak, majd szülőotthonokban hozták világra a tökéletes árja gyermeket. A megszállt területekről – főleg Ukrajnából és a balti államokból – elrabolt, árjának nyilvánított gyerekek is ide kerültek. 
A mai Németország területén összesen hét anyaotthon nyílt, ahol hétszázhetven, házasságon kívüli gyermek jött a világra. Ha akarták, a nők megtarthatták a gyermeket, de le is mondhattak róla. Ilyenkor magas rangú tisztek fogadták örökbe ezeket a kicsiket. Így remélték megteremteni az árja faj kellő utánpótlását, a „jövő nemességét.” Közel húszezer gyermek fogant és született meg e program során.

Kép forrása

Kemény, mint a Krupp-acél
Sarah Cohen-Scali könyvének eszenciája, hogy ifjú felnőtt olvasóinak bemutassa a náci ideológia egyik legperverzebb hajtását. A történet főhőse Max, aki édesanyja méhében már öntudatra ébredt, tökéletes kis náci. Elbeszélése szerint ő az első bébi, aki egy SS-tiszt és egy hajadon lány „egyszeri párosodása” eredményeként épp Hitler születésnapján jön világra. Ezért aztán kivételezett helyzetbe kerül, ő az, akit „a Führer személyesen keresztel meg”, azaz a FSZKM, neki több mindent szabad, és kitüntetett figyelemben is részesül. Minthogy roppant intelligens (az árja faj príma példánya, ugyebár) éberen követi a körülötte zajló eseményeket. A fiú náci szemüvegén keresztül követjük, ahogy leválasztják anyjáról. A szuperbaba tudatosan szakítja el a „láthatatlan zsinórt”, mert erős és kemény akar lenni, mint a Krupp-acél. 
Max semmilyen kapcsolatot nem ápolhat szüleivel (anyjától is elválasztják abban a pillanatban, ahogy ez lehetséges), hiszen feladatuk mindössze annyi, hogy életet adjanak Németország új, felsőbbrendű gyermekének. Ötéves, amikor csali szerepet kap az árjagyerek-rablási akcióban. Itt már szenvtelenül segédkezik a szökési kísérletek megakadályozásában. A halál, a gyilkolás számára a mindennapi élet része. Az olvasó végigjárja az utat, amíg Max tökéletes náci kisfiúvá, Konráddá válik. Az a lépése viszont már szimbolikus erejű, amikor visszaveszi a szülőanyja által adott Max nevet, és eldobja a Konrádot.

Kép forrása

Barátság, emberség
A regény folyamán a fiú fokozatosan eltávolodik a náci eszméktől, egyre kifinomultabb nyelvezetet használ, összetettebbé alakul a világlátása. Észreveszi maga körül az embereket, a szenvedést, megtapasztalja a barátságot. Az első ember, akihez ragaszkodni megtanul, egy lengyel fiú. Őt is a családjától rabolták el, és kiderül róla, hogy zsidó. Max e küzdelmes barátság révén, nagy lassan döbben rá, hogy a zsidók is épp olyan emberek, mint a nem zsidók. Lehetnek bátrak, akár hősök is, és bizony: szerethetők. 
Cohen-Scali regényében Salamon Perel igaz történetét is megeleveníti, az ifjú Lucas megformálásával. Perel csak úgy képes életben maradni, hogy folyamatosan személyiséget változtatott. Lengyel zsidóként született Németországban, ahonnan egy szovjet árvaházba került, majd német fogságba, ahol „árja árvaként” hőssé válik és így kerül 1941-ben a Hitlerjugend kötelékébe. A különös sorsú férfi életéről 1990-ben készült egy film Európa, Európa címmel.
A történet végén, amikor minden összeomlik kívül és belül, Max dél felé menekül, bele az amerikaiak karjaiba. Sokáig nem hiszi el, hogy a magára maradt gyerekeket összegyűjtő amerikai katonák nem veréssel fegyelmezik őket, mint a katonai iskolában, és hogy az egészségi állapot felmérése után a gyengéket nem küldik megsemmisítő táborba (mint a német Braune Schwesterek), hogy enni adnak nekik és megpróbálják megkeresni a családjukat. Max ekkor érti csak meg igazán, mennyire egy zárt világban élt, hogy nem csak egyfajta ideológia létezik, és hogy a legkegyetlenebb időben is megmutatkozik az emberség.

Kép forrása

A gyűlölet forrásai
Sarah Cohen-Scali könyvét elsősorban fiatal felnőtteknek szánta, ezért megragadó, mégis könnyen érthető stílussal teszi fogyaszthatóbbá azt a nehéz témát, mely a korosztály számára elsősorban tankönyvekből ismerhető: a gyűlölet lehetséges forrásait, a politikai ideológiák veszélyeit és közös, európai történelmünk egyik legsötétebb időszakát. 
Bár gondosan felkészült a témából, s a történetben sok dokumentált tény, név, adat szerepel, mégis a könyv utószavában Karsai László történész rámutat néhány tévedésre, utóbb városi legendának bizonyult történetre. A mélyen elgondolkodtató, megrázó történetet Tótfalusi Ágnes nagyszerű fordítása teszi letehetetlenné. Sokkoló, mélyen elgondolkodtató élet-mese, mely nevetésre készteti az olvasót a megrázó sorok között.