Szegkovácsok dalai

MEGJELENT: 2018. április 11. | SZERZŐ: Plötl Zoltán

Ritkaság. Könyvszakmában használt gyakori kifejezés, ami jelentését tekintve máris paradoxon. A magyarországi cigány népköltészet pedig egy ilyen téma, ritka, antikvárius barátom legújabb fogásai között leltem rá Szegő László Csikóink kényesek című antológiájára. Az 1977-es kötet egyedülálló gyűjteményt, fordítói bravúrt és népköltészetről szóló kivételes tanulmányt is jelent egyben.

Kép forrása

Kolompárok
A Csikóink kényesek című kötet, mely anno az Európa Kiadónál jelent meg, fontos mérföldköve a cigány irodalom magyarországi megjelenítésének. A kiadói fülszöveg is elég veretes, melyben az elején többek között ezt olvashatjuk: „A Magyarországon élő kolompár cigányság különleges történelmi-társadalmi helyzete az európaitól sok tekintetben különböző népköltészetet hozott létre.” Ezen mondatból elindulva, hónom alatt a kötettel meglátogattam cigány kollégámat, hogy néhány mondat erejéig avasson be a kolompár cigányság meghatározásába. Mint Gusztitól megtudtam, a kolompár cigányok a lovári népcsoporthoz tartoznak, oláh cigányok, azaz nem muzsikus cigányok. Kollégám azt is elmondta, hogy a kolompár cigányok a korábbi időkben szegkovácsok, fémmegmunkálók, bádogosok, üstfoltozók voltak. 

Kép forrása

Tudomány a líra mögött
Ennek ismeretében még izgalmasabbnak tűnt, tűnik a most ajánlott kötet, hiszen a magyar népzenekutatáshoz hasonlóan itt is szerteágazó néprajzi tudományos anyagba tekinthet bele az olvasó a népköltészeten keresztül. Szegő László az amúgy is vaskos kötet végére egy negyven oldalas tanulmányt szerkesztett, amiben megannyi információt talál az érdeklődő. Kiderül például, hogy a ciganisztika (újabb nevén romológia) az 1840-es évektől vette kezdetét Európában, s pár évtizeddel ezt követően létrejött a nemzetközi cigánykutatás talán máig legrangosabb angliai központja, a Gypsy Lore Society. Szegő a népi költemények magyar és cigány nyelvű hatalmas gyűjteménye mellett tehát a cigányság népművészetéről, néprajzáról, sőt eredetéről is számot ad. Tanulmánya rendkívül izgalmas, olvasmányos, melyben szót ejt azokról a tévedésekről, melyek helytelen irányba befolyásolták a romológiát, s azon belül az eredetkutatást, amikor példának említi, hogy egyes amúgy jelentős etnográfusok és folkloristák figyelmen kívül hagyták, hogy a Kelet-Ázsiából származó cigányok mintegy ezer évet töltöttek a Közel-Keleten, a Balkánon, s ekként sokat formálódott kultúrájuk, népi művészetük. 

Kép forrása

Életképek
Mindez azért fontos, mert e tudással felvértezve másképpen olvassuk a cigány verseket. A múlt tükröződik a könyvben található népdalok szövegeiben, népköltészeti darabokban, hiszen az ott említett nevek egy része balkáni, szlávos. A kötet jól mutatja a cigány népköltészet irányait, merítési, műfaji területeit, a cigányság költészete alapvetően a balladai, drámai, illetve szerelmes, népi romantikus vonalat képviseli. A versekben található leírások, képek, történetek egy részében pedig a cigányság mindennapjairól, hitéletéről, családi, társadalmi helyzetéről, munkáikkal, kalandjaikkal és hagyományaikkal kapcsolatos elemek rendkívül színes, hangulatos tárházába kapunk bepillantást.
Meg persze mindez azért is fontos, mert a Magyar Költészet Napján jó rácsodálkozni, milyen bejárhatatlanul hatalmas a magyar költészet…




Megosztás

Egypercesek

Könyves tavasz

Könyves tavasz

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján megjelent a Könyvkultúra Magazin idei első, nyomtatott száma

Nyit a Könyvfesztivál

Könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, játékok, dedikálások, irodalmi estek várják a közönséget

Tanácskoznak a honismerők

Hogyan készítsünk helytörténeti kiadványt?

Ünnepel az Agapé Kiadó

A magyar műhely a jugoszláviai puha diktatúra légkörében is fenn tudott maradni

Könyves Éj hetedszer

A könyvesboltok stílusukhoz illő kulturális programokkal várják az érdeklődőket

Feliratkozás a hírlevélre

Email