Hatala Csenge Requiem című új könyve egész lavinát indított el. A nyár első felében megjelent kötet több bulvárterméknél is címlapsztori lett. Így például a Blikk „Ki volt az a fiú, aki meghalt a Karthago koncertjén? Most kiderül!”, az Index pedig az „Örök rejtély marad a magyar rock slágert ihlető tragédiája?” címmel hirdette a harminchat évvel ezelőtt történtek újrafeldolgozásáról szóló kiadványt. Tény, hogy a Requiem című Karthago dal hatalmas sláger volt a nyolcvanas években, de az is, hogy mindenki csak annyit tud(hat)ott a történtekről, hogy egy fiú meghalt a Karthago zenekar egy koncertjén.

Egy profi zenei kompozíció
Egészen pontosan 1981-ben írta meg a Szigeti Ferenc gitáros-dalszerző és Takács Tamás énekes, frontember által vezetett Karthago rock formáció a Requiem című balladát. A szám slágerlistás dal lett, a telitalálat (és mégis visszafogott, mértéktartó) szöveg jól illeszkedett a profin felépített zenei kompozícióra, sőt, a banda ehhez a felvételéhez csatolta a dramaturg szempontjából is tökéletes effektnek számító elefánt dübörgést, mely az imidzshez is és a tragikusan fiatalon elhunyt fiú halálához is megfelelő háttérhang volt.

Tényregényszerűen 
Hatala Csenge húszas évei második felében lévő írónő már korábban asztalra letett, Hírzárlat című kötetével is jelezte, hogy le akar számolni a magyar városi legendákkal és amolyan Capote-stílusban, tényregényszerűen, utána akar járni a dolgoknak. A balassagyarmati túszdráma után – maradva a halált, halálos tragédiaelemet középpontba állító történeteknél – a nyolcvanas évek első felének, titok szempontjából is egyik legnagyobb magyar rocktragédiáját vette elő. 
Az, hogy az amúgy is országos népszerűségnek örvendő Karthago együttes koncertjén elhunyt fiatalember halála egy remek szám megírására ösztökélte a banda dalszerzőit, mely dal még ismertebbé és legendásábbá tette a Karthagot, mindenki számára egyértelmű sztori volt. Ugyanakkor kevesen, sőt szinte senki nem tudta, hogy vajon ki lehetett az a srác, aki az életével fizetett egy Karthago koncerten, illetve valójában, hogy történt a haláleset? 

Egy csöves halála
A haminchat évvel ezelőtti események rekonstruálására vállalkozó Hatala Csenge kiderítette, hogy a várpalotai, tizenhat éves Dezső, valóban több nehézséggel is küzdött akkoriban, szülei több műszakban dolgoztak, ezért kevés szülői figyelem jutott rá, így idősebb fiúk társaságát kereste és találta meg, akik pont annyira voltak deviánsok, ahogy a korszak „csöves”, avagy rocker rétegeitől ez „elvárható” volt. A könyv sorra veszi a fiú életének, illetve az által is képviselt társadalmi réteg életének korabeli állapotait, helyzetét, a szocializmus mára unalomig ismert, minden szintjében zavaros és erkölcsileg is megkérdőjelezhető állapotleírását. Az a bizonyos nap, a kötet szerint, még mindig tartogat különböző rejtélyeket, elvarratlan szálakat, megválaszolásra váró kérdéseket. Kortörténet, ténytragédia, korleírás, szociografikus és kultúrtörténeti tanulmány egyszerre a Requiem, mely természetesen a hazai rocktörténelemhez is hozzárak egy újabb téglát a falba.