Prométheusz álma

MEGJELENT: 2015. február 13. | SZERZŐ: László T. András

A budapesti Lengyel Intézetben mutatták be Andrzej Szczeklik, orvos-tudós, író, filozófus, humanista, a Lengyel Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Halhatatlanság – az orvostudomány prométheuszi álma című esszégyűjteményének magyar kiadását.
A népszerű belgyógyász professzor a 2012-ben hunyt el, előző két könyvének magyarországi bemutatóján még ő is jelen volt.

A reneszánsz ember

A Krakkóban dolgozó és alkotó szerző páratlan, szerteágazó műveltséggel, olvasottsággal rendelkezett. Jártas volt az antik irodalomban és filozófiában, kiválóan zongorázott, abszolút hallása volt, aktívan sportolt. Tanulmányait Lengyelországban, az Egyesült Államokban és Svédországban végezte, majd hazájába visszatérve különböző klinikákon töltött be vezető tisztségeket. Neki köszönhető, hogy a krakkói Orvostudományi Kart a világhírű Jagelló Egyetemhez csatolták. Az asztmakutatás területén végzett eredményeit rangos szakmai díjjal ismerték el.
Szczeklik az orvoslást is művészetnek, időnként mágiának tartotta. Emellett lengyel hazafi is volt, aktívan részt vett a nyolcvanas évek elején a Szolidaritás mozgalomban, amiért később meghurcolták, rektori állásától megfosztották, a tanítástól eltiltották.     
Magyarországon az elmúlt évtizedben – egyedülálló módon – három művét, a Korét, a Katharsziszt és most a Halhatatlanságot is kiadták. Könyvei, amint a szerző lengyel kiadója, a Znak főszerkesztője, az író jó barátja, Jerzy Illg elmondta, hazájában több mint százezer példányban keltek el. Kiadták könyveit az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Oroszországban és Litvániában is.     

Vádirat a szakbarbárság ellen
A Lengyel Intézetben tartott könyvbemutató elején egy hangfelvételről maga Szczeklik professzor beszélt arról, ahogy az orvoslás egyre mélyebbre nyúlik a tudományba – az anatómiától a biokémián át a molekuláris biológiáig és a genetikáig jutott – de soha nem veszítette el gyökereit, melyek a beteg és az orvos örök emberi értékeken nyugvó kapcsolatán alapul.
Szörényi László irodalomtörténész előadásában kiemelte, hogy Szczeklik nagy humanista és nagy művész volt, olyan jeles krakkói művészek orvosa és barátja, mint az irodalmi Nobel-díjas Czeslaw Milosz és Wislawa Szymborska vagy a világhírű filmrendező, Andrzej Wajda.
Most megjelent könyve a magyar professzor szerint „vádirat a modern szakbarbárság ellen". Olyan eltűnőben lévő embertípust testesített meg, aki számára „a művészet a megismerésnek ugyanolyan legitim formája, mint a tudomány" – fogalmazott.      
Betegágyán még a kéziratot javítgatta, és talán tudatosan adta a Halhatatlanság címet annak a műnek, amely csak a halála után jelent meg.

Egy nagy humanista végakarata
A Halhatatlanságban az orvostudomány legújabb vívmányaival foglalkozik, de mindezt rendkívül olvasmányos, művészi színvonalon, lebilincselő stílusban teszi. A kötet ismertetője szerint a „nemzetközi hírű lengyel orvosprofesszort a halálos ágyán az ember örök vágyálma, a halhatatlanság foglalkoztatta. Nem irodalmi vagy művészi, hanem orvostudományi értelemben. Prométheusz példája lebegett a szeme előtt, aki lelopta az embereknek a tüzet az égről.
Egyetlen emberöltő alatt nagyot változott az élet: gondoljunk csak többek közt a penicillinre, a szívátültetésre, a lélegeztetőgépre, vagy a DNS klinikai kutatása terén elért eredményekre. A legyőzött régi betegségek nyomában újak támadtak, mint a HIV, a májgyulladás, a méhnyakrák. Átléptünk az új évezredbe a megfejtett genommal, megindult és vérmes reményekkel kecsegtet az őssejtkutatás, lassan talán még a klónozással vagy az embrió felhasználásával kapcsolatos etikai problémák is háttérbe szorulnak.
Ha ilyen nagyot fordult a világ, ha minden változik, van-e egyáltalán valami állandó az orvostudományban? Valami, ami áthatja, kering benne, mint a nedvek a növényben, és hajtja előre. Varázslat, mítosz. Egy prométheuszi álom...
Szczeklik professzor úr megpróbálja kiolvasni és megfejteni ezt az álmot. Az antik Görögországban, a szibériai és az azték sámánoknál, a fáraók Egyiptomában kutat utána, majd átlép a jelenkorba, és olyan eseményekről számol be, melyek közül jó néhánynak maga is tanúja volt. Példaképként pedig Albert Schweitzertől Kalkuttai Teréz anyáig csodálatos egyéniségeket állít elénk az orvoslás történetéből.
A Halhatatlanság egy nagy humanista végakarata, amelyet a modern orvostudománynak – saját érdekében és a mi érdekünkben – meg kell értenie és végre kell hajtania.”

A könyvet Pálfalvi Lajos fordította magyarra, az előszót Andrzej Wajda írta



Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Elvarázsolt fantasy

Elvarázsolt fantasy

A szerző nem szégyelli a műfajt fenekestül felforgatni

Rácsversek és Napharang

József Attila-díjas költő, sikeres közgazdász

Kedvencünk, a Balaton-felvidék

Természeti kincsekben gazdag táj, amely mindig tud újat mutatni

Már 100x megmondtam

A történet mindig egyedi és mégis általános

Fotós sorsok

„Egy történeti ívet próbáltam megkonstruálni"

Feliratkozás a hírlevélre

Email