Egy nagy humanista végakarata
A halhatatlanság nem is annyira anatómiai, orvostudományi, hanem inkább filozófiai és vallási kérdés. Persze ezt egy meggyőződéses humanistának nem mondhatjuk, főleg ha az illető orvos professzor. De könyve okán vonalas állításunkat azért sem tukmálhatjuk a szerzőre, Andrej Szczeklikre, mivel Halhatatlanság című munkáját halálos ágyán alkotta meg. Mert mit is lehet mondani egy haldoklónak?
Andrej Szczeklik abból az aspektusból közelítette meg a halhatatlanság témáját, hogy az orvostudomány története valójában egyidős az emberiség történetével és egy-egy ez ágbeli felfedezés mindig nagyban változtatta meg az emberi élet történetét. Így volt ez a penicillin felfedezésénél, az első sikeres szívátültetésnél, a lélegeztetőgép első alkalmazásánál vagy akár a DNS-kutatás során elért eredményeknél. Szczeklik egészen Prométuszig megy vissza, igen, ő azt gondolja, hogy a mondahős cselekedeténél érthető meg, hogy mi minden vár az emberre, ha egyszer elszánja magát. S míg az istenektől az embereknek elcsent tüzet vivő Prométeusz magasztos és jelképes története egyértelmű üzenet, addig az említett orvostudományi felfedezések csupán egészségügy-történeti epizódot jelentettek. Az író ennél tovább gondolta a lehetőségeket és úgy vélte: legyen a cél az egész, maga a halhatatlanság.
„Szczeklik professzor úr megpróbálja kiolvasni és megfejteni ezt az álmot. Az antik Görögországban, a szibériai és az azték sámánoknál, a fáraók Egyiptomában kutat utána, majd átlép a jelenkorba, és olyan eseményekről számol be, melyek közül jó néhánynak maga is tanúja volt. Példaképként pedig Albert Schweitzertől Kalkuttai Teréz anyáig csodálatos egyéniségeket állít elénk az orvoslás történetéből. A Halhatatlanság egy nagy humanista végakarata, amelyet a modern orvostudománynak – saját érdekében és a mi érdekünkben – meg kell értenie és végre kell hajtania” – olvashatjuk a kiadói ajánlóban és kétségünk sincs afelől, hogy e kötet nemcsak alapos és ígéretes orvostudományi eszmefuttatás, de fantasztikus és izgalmas, ahogy minden valamire való regény, melynek egyszerre van köze a valósághoz és képzelethez.
Andrej Szczeklik abból az aspektusból közelítette meg a halhatatlanság témáját, hogy az orvostudomány története valójában egyidős az emberiség történetével és egy-egy ez ágbeli felfedezés mindig nagyban változtatta meg az emberi élet történetét. Így volt ez a penicillin felfedezésénél, az első sikeres szívátültetésnél, a lélegeztetőgép első alkalmazásánál vagy akár a DNS-kutatás során elért eredményeknél. Szczeklik egészen Prométuszig megy vissza, igen, ő azt gondolja, hogy a mondahős cselekedeténél érthető meg, hogy mi minden vár az emberre, ha egyszer elszánja magát. S míg az istenektől az embereknek elcsent tüzet vivő Prométeusz magasztos és jelképes története egyértelmű üzenet, addig az említett orvostudományi felfedezések csupán egészségügy-történeti epizódot jelentettek. Az író ennél tovább gondolta a lehetőségeket és úgy vélte: legyen a cél az egész, maga a halhatatlanság.
„Szczeklik professzor úr megpróbálja kiolvasni és megfejteni ezt az álmot. Az antik Görögországban, a szibériai és az azték sámánoknál, a fáraók Egyiptomában kutat utána, majd átlép a jelenkorba, és olyan eseményekről számol be, melyek közül jó néhánynak maga is tanúja volt. Példaképként pedig Albert Schweitzertől Kalkuttai Teréz anyáig csodálatos egyéniségeket állít elénk az orvoslás történetéből. A Halhatatlanság egy nagy humanista végakarata, amelyet a modern orvostudománynak – saját érdekében és a mi érdekünkben – meg kell értenie és végre kell hajtania” – olvashatjuk a kiadói ajánlóban és kétségünk sincs afelől, hogy e kötet nemcsak alapos és ígéretes orvostudományi eszmefuttatás, de fantasztikus és izgalmas, ahogy minden valamire való regény, melynek egyszerre van köze a valósághoz és képzelethez.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból