Hihetetlenül sokszínű Ázsia kultúrája, vallása és népessége, ezt valamennyire sejthetjük, ám Juhász Árpád legújabb kötetével mindezt alaposan is megismerhetjük. Az Egzotikus Ázsia című könyv a természettudós elmúlt ötven évének legizgalmasabb kalandjait mutatja be.

Mindenki Árpi bácsija
Juhász Árpád természettudóst nemigen kell bemutatni a nagyközönségnek, hiszen számtalan expedícióját megismerhettük már az elmúlt évtizedekben. Mindezeknek köszönhetően Ázsia világát is számtalanszor „bejárhattuk”vele.
Legújabb kötetével azonban a geológus kutató alaposabban is elénk tárja a legnagyobb kontinens titkait. Az Egzotikus Ázsia címmel megjelent kiadvány alapanyaga a tévéből is ismert, ugyancsak ezt a címet viselő sorozat. Éppen ennek sikere inspirálta mindenki Árpi bácsiját arra, hogy élményeit, benyomásait könyv formájában is közreadja. Írásaiból és az általa készített fotókból kiderül, milyen hihetetlenül színes is a legnagyobb kontinens természeti környezete, népessége, vallása valamint kultúrája. A geológus kutató szinte mindegyik országban talált valami különlegeset, így például az emberekkel együtt élő majomcsaládokat, vagy háziállatként tartott denevéreket, de számtalan érdekes képződményt és népcsoportot is.

Pásztorok lóháton
A kiadó ajánlása szerint a szerző a Jáva szigeti Borobodurban az ázsiai Pompeit tanulmányozhatta, ahol a buddhista domborműveket egy vulkáni kitörés hamuja takarta be védőburokkal. A kambodzsai Ta Prom A Dzsungel könyvének regényes történetét keltette életre számára. Laoszban a hajnali szürkületben figyelte, amint a hívők egy-egy marék rizst adományoztak a buddhista szerzeteseknek. Csónakkal járta be Vietnamban a Mekong-folyó deltáját. Az indiai Sikkimben az tett rá nagy hatást, miként lobognak a fagyos szélben az imazászlók, közel ötezer méter magasságban. A mongol pusztában jurta-központokban tartott előadást Magyarországról. A lóháton érkező pásztorok főleg az iránt érdeklődtek, milyen vadállatok élnek hazánkban, s azokra hogyan vadásznak. Törökországban gumicsónakkal sodródott egy föld alatti folyón, ahol időnként csak úgy tudott tovább haladni, ha függőleges kürtőkön barlangásztársaival fel-felvonszolták, majd újra a mélybe eresztették a csónakot…

Pokoli háborúk
A kötet bemutatja egyebek közt azt is, hogy miként változott az ázsiai természeti táj ötven év alatt: hogyan ritkult meg, vagy tűnt el teljesen az egykor összefüggő trópusi esőerdő Malajziában, Indonéziában vagy éppen Laoszban. Hogyan fogyatkoztak meg a Kaukázus, a Pamír vagy a Himalája gleccserei a felmelegedés következtében. De a kötet révén szemtanúi lehetünk annak is, hogyan váltak békés idegenforgalmi úti célok egyik pillanatról a másikra pokoli háborúk színterévé, mint például Szíria.
 „Könyvem egyféle útinapló, a számomra és remélhetően az olvasók számára is legérdekesebb ázsiai utazásaimat kötöttem csokorba, a képek alatt zárójelben azt is megjelölve, hogy azok melyik évben készültek. Kalandozom térben és időben, a Boszporusztól az Indo¬néz-szigetvilágig, 1963 és 2013 között” – ajánlja a könyvet a kalandos mű elején Juhász Árpád.
A könyvet a média számára Kiss János Tamás, a kiadó, azaz a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó vezérigazgatója, Juhász Árpád, a kötet szerzője és Dr. Klinghammer István, felsőoktatásért felelős államtitkár mutatták be.