Ahol nincs különbség: a könyvek világa – II. Rész

MEGJELENT: 2019. augusztus 12., hétfő | SZERZŐ: Palkó Márton

Az előző részben a techvilág nagyágyúinak a könyvespolcaira vetettünk egy pillantást, és kiderült, hogy feszes programjukban mindig hagynak helyet az olvasásra. A második részben szereplő embereknek talán még kevesebb idejük jut a könyvek forgatásra, de mindegyikük felismerte, hogy a könyvekből megszerezhető műveltség elengedhetetlen a sikerességhez. Következzenek a nagy hatalmi játszmák főszereplői, a világ vezető politikusai.

Kép forrása

Barack Obama
Az Egyesült Államok negyvennegyedik elnöke Bill Gates-hez hasonlóan minden évben közzéteszi az aktuális kedvenceit, amiből kiderül, hogy minimum harminc könyvet olvas el évente. Figyelembe véve, hogy milyen sűrű napirendet kellett követnie elnöki ciklusai alatt, tekintélyes teljesítmény. Obama 2018-as listáján felesége könyvét tette az első helyre. Noha azt is hihetnénk, hogy ez csupán egy gesztus házastársa felé, valószínű, hogy tényleg jól sikerült Michelle Obama magyarul Így lettem címmel megjelent könyve, ugyanis mind a kritikusok, mind az olvasóközönség körében abszolút pozitív fogadtatásban részesült.
Obama többi ajánlása között gyakran felbukkanó témák a különböző szociális és társadalmi kérdésekkel foglalkozó írások, ezek közül is egy kevésbé ismertet érdemes szemügyre venni. Raymond Arsenault, aki amerikai történelemből szerezte meg PhD fokozatát, több művet is publikált hasonló kérdéskörökben, de 2018-ban egy egészen érdekes témához nyúlt: Arthur Ashe életéről írt egy könyvet. Ashe neve valószínű keveseknek cseng ismerősnek, pedig több területen alkotott maradandót: ő volt az első afroamerikai Grand-Slam győztes teniszező, ráadásul utána még Wimbeldonban és az Australian Openen is diadalmaskodni tudott. Karrierjének egy szívműtét vetett véget, ráadásul az egyik vérátömlesztés során HIV-vírussal is megfertőződött, így negyvenkilenc évesen elhunyt. Sportkarrierje után az emberjogi mozgalmakra és az AIDS megelőzéssel foglalkozó kampányára fókuszált, tiszteletére pedig mind a mai napig az ő nevét viseli a US Open centerpályája. Arsenault könyve ennek a nem mindennapi életpályának állít emléket, A life címmel érdemes keresni, egyelőre csak angolul. 
Érdekes választás az ex-elnök listáján Patrick Deneen, az amerikai Notre Dame egyetem professzora által jegyzett Why liberalism Failed. Noha Obama a demokraták jelöltjeként a liberalizmus eszméjét közel állónak érezte magához, érdekelődési köre nem szűkült le erre az egy ideológiára, igyekezett szélesíteni látókörét. Deenen könyve betekintést nyújt a nyugati világ kiábrándultságába és olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeket a liberális demokrácia tabuként kezel vagy kerülni igyekszik.

Kép forrása

Vlagyimir Putyin
Oroszország örökös elnökének listáján jobbára az orosz klasszikusok dominálnak, igaz egy interjúban megemlítette, hogy Hemingway talán három legismertebb műve, a Búcsú a fegyverektől, az Akiért a harang szól és Az öreg halász és a tenger is mély benyomást tett rá. Az egy szem amerikai író mellett a francia Alexandre Dumas-t említette meg az idén hatvanhat éves elnök a nyugati szerzők közül, míg szülőföldjéről kiemelte Dosztojevszkijtől a Karamazov testvéreket és a Bűn és Bűnhődést, Tolsztojtól pedig az Anna Kareninát, mint kedvenc könyveit. Érdekes találat Putyin listáján a közel ezer éve született Omar Hajjám neve. A perzsa szerző több tudományterületen alkotott, többek között hozzá kötik a harmadfokú egyenletek megoldó képletét (a XI. században!), és egy, a Gergely-naptárnál is pontosabb naptárreform felvázolása. Putyin egyszer a feleségétől kapta ajándékba Omar versgyűjteményét, és saját bevallása szerint sok nehéz helyzeten segítették már át. Aki kíváncsi a középkori szerző munkájára, Keleti gyöngyök, egy cynikus persa költő Omer Chejjam költeményei címmel megtalálja magyar nyelven is, ugyanis Erődi Harrach Béla már 1871-ben lefordította.

Kép forrása

Ferenc-pápa
A katolikus egyház kétszázhatvanhatodik pápája nem politikus, de befolyása vetekszik bármelyik politikai elöljáróéval, így érdemes a kedvenc könyveit is szemügyre vennünk. Rögtön találunk is egy közös elemet, Putyin mellett Ferenc-pápa is egyik kedvenc könyveként említette a Karamazov testvéreket. Nem meglepő módon az argentin egyházfő listáján inkább a filozófusok és a teológusok dominálnak, akik a mezei könyvforgatók számára kevésbé ismertek. Ilyen például az Olaszországban született, de Németországban híressé vált pap és vallásfilozófus, Romano Guardini, aki annyira mély benyomást tett az akkor még plébánosi szolgálatot teljesítő későbbi Ferenc-pápára, hogy a doktori disszertációját is róla kezdte el írni, de a szerzetesrendi teendői miatt ezt sosem tudta befejezni. Guardini talán legjelentősebb törekvése volt, hogy a hegeli dialektikát próbálta egy nem-hegeli dialogikára cserélni, közben pedig a legjelentősebb filozófusok gondolatainak elemzésével is foglalkozott (Szókratész, Platón, Dante vagy Nietzsche). Jorge Mario Bergoglio szívéhez egy másik német gondolkodó is közel áll, Friedrich Hölderlin iránti lelkesedését egy vatikáni interjúban említette. A XVIII. század végén alkotó költő teológusnak tanult, de tanulmányai után inkább házitanítónak állt. Írásai a romantika és a klasszika határán mozognak, de kortársai számára idegennek hatottak, mivel a kiegyensúlyozottságot hiányolták. Az érdeklődők mindkét német művész könyveit elérhetik magyarul is, érdemes belelapozni, vajon mennyire hasonló az ízlésünk Ferenc-pápával.
Megosztás