Ahol nincs különbség: a könyvek világa – I. rész

MEGJELENT: 2019. június 28., péntek | SZERZŐ: Palkó Márton

Bill Gates nem ugyanolyan autóval utazik, mint mi. Annak sem kell különösebben utánajárni, hogy Steve Jobsnak nagyobb háza lehetett, mint nekünk. Elon Musknak pedig mást jelent egy extrém vakáció, mint számunkra. De egyvalami biztos közös az informatika nagyágyúiban és az átlagemberben: ugyanazokhoz a könyvekhez férünk hozzá, és egy ugyanúgy az éjjeliszekrényünkre tesszük elalvás előtt egy nehéz nap után az épp aktuális könyvet. 
Most induló sorozatunkban híres közszereplők pár kedvenc olvasmányát mutatjuk be. 

Kép forrása

Bill Gates, az örök optimista
A Microsoft alapítója sokáig vezette a leggazdagabb emberek listáját, és a trónfosztó Jeff Bezossal ellentétben rengeteget foglalkozik jótékonykodással. Embertársaival való törődés és a világ tágabb megismerésének igénye tükröződik Gates olvasnivalóin is, blogján gyakran publikálja aktuális kedvenceit és ezek között mindig akad társadalmi problémákkal foglalkozó mű. Ha lehet hinni a pletykáknak, Gates évente körülbelül ötven könyvet olvas el, így van is miből válogatnia.
A 2018-as listája nagyrészt az emberi haladás és a pozitív gondolkodás kérdésére fókuszál, és több olvasnivaló már magyarul is beszerezhető. A három svéd statisztikus (Ola Rosling, Hans Rosling, Anna Rosling Rönnlund) által jegyzett Tények című könyv erős felütéssel indul: tizenhárom kérdésből álló tesztet kell kitölteni. (Aki kíváncsi rá, angolul itt elérhető.) A továbbiakban ezeket alapul véve tíz téveszmével számolnak le a szerzők, olyan témákat érintve, mint a szegénység, a globális egészségügy vagy a klímaváltozás. A könyv fő üzenete, hogy a gyakran emlegetett régen minden sokkal jobb volt frázist el kell engednünk, és itt az ideje a tényeken alapuló dolgokat komolyan venni, még ha ez szembe is megy a közvéleménnyel.
Gates másik nagy kedvence a Harvard kanadai pszichológusának, Steven Pinkernek rövid időn belül bestsellerré vált műve, a Felvilágosodás Most. Pinker egy lépés távolságot ajánl a szenzációhajhász címektől, és az adatok fontosságát emeli ki: hetvenöt grafikon segítségével többek között a boldogság, a biztonság, a béke és a jólét javuló tendenciáit hangsúlyozza, a haladást pedig nem valami kozmikus erőnek, hanem az értelem és a tudomány sikerének tulajdonítja.

Kép forrása

Steve Jobs, a lélekbúvár
Ha megismertük a Microsoft-vezér listáját, érdemes egy pillantást vetni a 2011-ben elhunyt Apple-alapító kedvenceire is. Első pillantásra szembetűnik, hogy itt sokkal több a spirituális, a lélek megismerésével foglalkozó mű, de nem hiányoznak a klasszikusok sem. George Orwell vagy Herman Melville neve ismerősen csenghet mindenkinek, de nem hiszem, hogy sok ember tudna idézni Csögyam Trungpától vagy Sunrjú Suzukitól. Előbbi egy Tibetből Amerikába vándorolt, 1987-ben fiatalon elhunyt buddhista tanító. Személyiségét  a hagyományok felrúgása miatt elég vegyesen ítéli meg az utókor, igaz, mára már konszenzusra jutottak abban, hogy a buddha-tan eredeti szellemiségét közvetítette. Jobs sokat emlegette A szellemi materializmus meghaladása című művét, ami a belső útkeresést helyezi a középpontba. Noha a könyv leginkább a buddhista tanításokra épül, felekezeti hovatartozástól függetlenül ismerteti a hibákat, az akadályokat és a megoldásokat, amikkel egy spirituális gyakorló találkozhat élete folyamán.
A másik említett szerző, Sunrjú Suzuki a hierarchikus Japán minden viszontagságát megtapasztalva formálódott zen-buddhista szerzetessé, miközben ráébredt, hogy a nyugati civilizáció milyen keveset tud a buddhizmusról. 1959-ben, ötvenöt évesen érkezett San Franciscóba, ahol az akkori egyetlen zen templom irányításával bízták meg. Zen szellem, a kezdő szellem 1970-ben kiadott könyve önmagunk mibenlétét és a dolgok eredetét kutatja, egy gyűjtemény Suzuki mester meditáció utáni válaszaiból, amikben a mindennapi problémákra kereste a megoldásokat.

Kép forrása

Elon Musk, a fantasy őrült
A techvilág fenegyereke, aki először hajtott végre sikeres kereskedelmi rakétakilövést, vagy gyártotta le saját lángszóróját, a könyvek tekintetében is szívesen hagyja el a Földet, és utazik a képzelet világába. Gyerekkori kedvence a Gyűrűk Ura, Musk szerint az abban szereplő világ-megmentő hősök rá is inspirálóan hatottak és felnőttkori jellemét is erősen formálták.  A fantasy műfajon belül akad egy másik kedvence is, amire még egy híres utalást is tesz: az űrbe kilőtt Tesla műszerfalán látható Don’t panic felirat Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvének híres mondata.  A klasszikusok mellett azért Musk repertoárjában is fellelhetőek a kevésbé köztudatban lévő alkotások. Nick Bostrom Szuperintelligencia, vagy Peter Thiel: Nulláról az egyre címet viselő könyvek olyan témákat boncolgatnak, mint a mesterséges intelligencia vagy a sikeres start-up-alapítás. Nem csoda, hogy Musk könyvéhségét nehéz csillapítani, állítólag kilencéves korában már kiolvasta az Encyclopedia Britannica összes kötetét, mivel akkor még napi tíz órát tudott olvasásra fordítani. Mára ez annyiban alakult át, hogy a heti százhúsz munkaóra mellett is mindig szakít időt az olvasásra, ami azért valljuk be, megsüvegelendő akaraterőről tesz tanúbizonyságot.
A következő részben a technológia világából a politika felé fordulunk, többek között Barack Obama kedvenc könyveire vetünk egy pillantást.
Megosztás