A tehetség és kreativitás szülte regényfolyam hullámai nyolc hónapon át zúdultak az Atlantic Press Kiadóra. A kiadó női regénypályázatát 2018 februárjában, Valentin-napra hirdettük meg, és az 510 regisztrált jelentkezőből 286-an be is küldték pályázatukat az augusztus végére kitűzött határidőig. 

Kép forrása

Kellemes meglepetés
Egy novellapályázat vagy verspályázat esetében ez a szám talán nem lett volna meghökkentő, de mi kevesebbre számítottunk. Azért jelöltük meg nyolc-tizenhat szerzői ívben a művek terjedelmét, hogy a puszta szereplésvágyból vagy hirtelen fellángolásból született művek és művecskék lehetőleg ne itt landoljanak. Ehhez képest a pályázat számszerű eredménye és a beérkezett művek minősége egyaránt kellemes meglepetés. Meglepő, hogy ebben a néha kissé fásultnak tűnő, de mindenképpen az olcsó, lehetőleg folytatásos történetek és sokszor színvonaltalan szórakoztatás irányába elcsúszott kulturális közegben az önkifejezés és az értékteremtés vágya nem egyszerűen jelen van, hanem süvít és dübörög. Dübörög a fiatalok körében (a 18-20 éves korosztálytól legalább félszáz mű érkezett) és nem múlik el a korral sem (80 esztendős szerző is elküldte életrajzi regényét). Úgy tűnik, hogy Magyarországon az olvasás iránti érdeklődés látszólagos vagy tényleges lanyhulása közepette napjainkban sem az íráskényszer, sem az íráskészség nem lanyhul. 
Összehasonlításul: a magyar irodalomtörténet legemlékezetesebb regénypályázatára annak idején 206 művet küldtek be. Azt a pályázatot a londoni Pinker kiadó kezdeményezésére itthon az Athenaeum hirdette meg 1936-ban, s nem tartalmazott olyasféle megkülönböztetést, mint az Atlantic Press Kiadó kiírása, mely kifejezetten női szerzőket szólított meg. Igaz, annak a pályázatnak is egy írónő lett a győztese: Földes Jolán, aki A halászó macska uccája című regényével aztán a 12 ország részvételével lezajlott nemzetközi verseny fődíját is elhódította. 

Kép forrása

Regény nem maradt olvasatlanul 
Az Atlantic Press Kiadó által felkért zsűrit a romantikus történelmi regényeivel olvasók tízezreit meghódító Fábián Janka vezette. A grémium tagjai valamennyien gyorsolvasásban is járatos képzett irodalmárok vagy legalábbis irodalomértők voltak. Nevezetesen: Havas Katalin, a Szabó Ervin Könyvtár volt vezető könyvtárosa, Iván Katalin aranytollas újságíró, Dézsi Ibolya írónő és Bedő István, az Olvass bele kritikai portál főszerkesztője. A sok ezer oldal elolvasása még így is óriási szellemi és fizikai erőfeszítést igényelt valamennyiüktől. Ezért fontos leszögezni, hogy végül, néhány helyesírási és nyelvhelyességi hibákkal az olvashatatlanságig elrontott írástól eltekintve, pályázati regény nem maradt olvasatlanul.
A beérkezett pályaművek műfaji összetétele valamelyest eltért a könyvpiacon ismert tendenciáktól. A fantasy, a fanfiction és a romantikus regény dominanciája itt is érezhető volt, de erotikából és krimiből a várt invázió elmaradt. Hogy ezek valójában inkább férfias műfajok-e, az jövőre kiderülhet. A kiadó (a női pályázat miatti morális zsörtölődést is tekintetbe véve) jövőre újabb regénypályázat kiírását tervezi – csak férfi szerzők számára. 
Noha a pályázat kiírói szándékosan nem korlátozták amatőr szerzőkre a részvételt, volt olyan aggodalom, hogy érkezik-e az irodalmi értékteremtésre képes mű. Ákody Zsuzsa első díjas regénye, a Lélekrablók, elsöpörte ezeket az aggodalmakat. És ugyanez elmondható legalább további ötven pályázati regényről, mindenekelőtt, persze, a díjazottakról. Bökös Borbála Chiara című történelmi regénye nyerte a második díjat, Czipó Petra Egy augusztusi nap című ifjúsági regényével a harmadikat. 

Kép forrása

Esélye a feledhetetlenségre
Ami a nyertes pályaművet illeti, egy most megjelent, túlságosan is nyomdaillatú irodalmi műről korai lenne értékítéletet alkotni. Az ilyen minősítésekhez idő, távlat, jó néhány autentikus műbírálat szükséges. Annyit azonban meg lehet kockáztatni, hogy az írónő ötödik könyve irodalmi szempontból értékes, olvasmányos mű, mely a zsűri teljesen egyöntetű véleménye alapján nyerte el a pályázat pénzjutalommal járó első díját.
Egy tehetséges, de sokszor nem eléggé képzett amatőröket is befogadó pályázat esetében az sem jelentéktelen körülmény, ha egy szerző birtokában van az eredetiséghez szükséges szókincsnek és stílusérzéknek. Nem kerülte el a zsűri figyelmét az sem, hogy a téma, melyet a szerző ebben a könyvében feldolgozott, a gyermekkorban elszenvedett traumák lélektani következményeinek témája, talán soha nem volt olyan aktuális, mint napjainkban. És végül, nem utolsó sorban, a pályázat elbírálásakor sokat nyomott a latban Ákody markáns jellemalkotó készsége, nevezetesen Kunigunda figurája. Mert a Lélekrablók hol vonzóan, hol ijesztően karakteres hősnőjének van esélye a feledhetetlenségre. Az Annák (Édes Anna, Karenina Anna) esetéből is tudjuk, hogy ez milyen sokat jelenthet egy irodalmi mű fennmaradása szempontjából.