Otthonában a Székely-krónika
Visszakerül Erdélybe a Székely-krónika. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, sokáig elveszettnek hitt, 1559-ben kiadott könyvritkaságot kedden ünnepélyes körülmények között adta át Tüske László Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának.
Kép forrása
Elcsángált juhunk
Tüske László, az OSZK főigazgatója elmondta, hogy a könyvritkaság története jól mutatja az intézmény legfontosabb küldetését, az értékek felismerését, megmentését és megőrzését.
A hányatatott sorsú kötet súlyos károkat szenvedett annak idején, de Benke Éva odaadó, gondos restauráló munkájának köszönhetően helyreállított állapotban kerülhet vissza eredeti helyére, a Székely Nemzeti Múzeumba, Sepsiszentgyörgyre.
„A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk” – hangsúlyozta a főigazgató, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet.
Kép forrása
Egy páncélszekrényben lapult
Olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely a közel százötven éves határon túli múzeum legrégebbi könyve lesz. A kötetet az intézmény egyik zivataros periódusában, 1945-ben magas parancsra vagonírozták be legszebb műtárgyaikkal együtt és így próbálták nyugatra szállítani. Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt. A tűzben elpusztult csaknem huszonötezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt.
Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője felidézte, hogy amikor Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre és odaajándékozta az OSZK-nak, a régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön. A könyvtárosok féltették a kincset, nehogy vissza kelljen szolgáltatni a kommunista Romániába, mert esélye volt annak, hogy a példány örökre eltűnik és nem kerül vissza a Székely Nemzeti Múzeumba.
Hosszú ideig az OSZK Régi Nyomtatványok Tára egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között „fülbesúgásos módon” hagyományozódott tovább.
Kép forrása
A világ jeles dolgairól
Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság – Székely István krónikája a világ jeles dolgairól – tudományos értékei közül kiemelte: az első magyar nyelvű krónikáról van szó, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrző kötete, évszázadokon keresztül megőrizve az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket. (A Csereyné-kódex egy 16. századi kéziratos énekeskönyv, mely hetvenhárom levél terjedelemben vallásos és históriás énekeket tartalmaz nagyrész Balázs deák leírásában 1565-ből. Érdekessége, hogy itt maradt fenn Tinódi Lantos Sebestyén egyik ifjúkori műve: Jason király históriája. Az alkotás özvegy Cserey Jánosnéról nyerte a nevét, aki a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumnak adományozta a kódexet.)
„Valóságos kincs, ami visszakerülhet most a helyére” – hangsúlyozta az OSZK munkatársa.
Kép forrása
Elcsángált juhunk
Tüske László, az OSZK főigazgatója elmondta, hogy a könyvritkaság története jól mutatja az intézmény legfontosabb küldetését, az értékek felismerését, megmentését és megőrzését.
A hányatatott sorsú kötet súlyos károkat szenvedett annak idején, de Benke Éva odaadó, gondos restauráló munkájának köszönhetően helyreállított állapotban kerülhet vissza eredeti helyére, a Székely Nemzeti Múzeumba, Sepsiszentgyörgyre.
„A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk” – hangsúlyozta a főigazgató, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet.
Kép forrása
Egy páncélszekrényben lapult
Olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely a közel százötven éves határon túli múzeum legrégebbi könyve lesz. A kötetet az intézmény egyik zivataros periódusában, 1945-ben magas parancsra vagonírozták be legszebb műtárgyaikkal együtt és így próbálták nyugatra szállítani. Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt. A tűzben elpusztult csaknem huszonötezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt.
Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője felidézte, hogy amikor Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre és odaajándékozta az OSZK-nak, a régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön. A könyvtárosok féltették a kincset, nehogy vissza kelljen szolgáltatni a kommunista Romániába, mert esélye volt annak, hogy a példány örökre eltűnik és nem kerül vissza a Székely Nemzeti Múzeumba.
Hosszú ideig az OSZK Régi Nyomtatványok Tára egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között „fülbesúgásos módon” hagyományozódott tovább.
Kép forrása
A világ jeles dolgairól
Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság – Székely István krónikája a világ jeles dolgairól – tudományos értékei közül kiemelte: az első magyar nyelvű krónikáról van szó, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrző kötete, évszázadokon keresztül megőrizve az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket. (A Csereyné-kódex egy 16. századi kéziratos énekeskönyv, mely hetvenhárom levél terjedelemben vallásos és históriás énekeket tartalmaz nagyrész Balázs deák leírásában 1565-ből. Érdekessége, hogy itt maradt fenn Tinódi Lantos Sebestyén egyik ifjúkori műve: Jason király históriája. Az alkotás özvegy Cserey Jánosnéról nyerte a nevét, aki a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumnak adományozta a kódexet.)
„Valóságos kincs, ami visszakerülhet most a helyére” – hangsúlyozta az OSZK munkatársa.
Egypercesek
A háború megosztja az amerikai írókat
A PEN America lemondta irodalmi díjátadóját a jelöltek egy részének bojkottja miatt
Ősi titokra derült fény
A herculaneumi papirusztekercsekből az is kiderült, pontosan hol temették el Platónt
Magyarország fotóalbuma
A Magyarország 365 fotópályázat képeiből készült könyvet mutattak be Budapesten