Irodalmi-képzőművészeti Rejtő-pályázatot hirdet a Napút Kiadó, remélve, hogy a kortárs alkotók mindannyiunk okulására és örömére idézik meg P. Howard (nyilván halhatatlan) szellemét. 

Kép forrása

Mit adott nekünk? 
Idén januárban volt hetvenöt esztendeje, hogy elhunyt a magyar irodalom egyik legolvasottabb írója. Rejtő Jenő (1905-1943), emberhez méltatlan körülmények között, a 2. magyar hadsereg munkaszolgálatosaként a Don-kanyarban vesztette életét. A zseniális alkotó azonban máig jelen van az olvasóközönség lelkében szívében, életét legendák övezik, alakjai, mondatai, humoros szó- és történetfordulatai ma is jelen vannak mindennapjainkban. A tőle kapkodott idézetek mindennapjaink részei, műveit a képregénytől a színpadon keresztül a filmvászonig, sokféle formában próbálják reprodukálni, hatása mérhetetlen és felbecsülhetetlen.
A Napút Kiadó szerkesztői tehát úgy látják: „Elérkezett immáron az idő, hogy a nagy Rejtő-áramlatban számba vegyük, mit adott nékünk: mélázva-vitatkozva-rajongva-értetlenkedve, mindezt az irodalom és képzőművészet terepén. Ezennel felkérjük tehát az iránta elkötelezett írástudókat, hogy röviden (max. 4 flekk – 8000 leütés) terjedelemben forgalmazzák meg, mint jelent számukra Rejtő Jenő/P. Howard (esetleg Gibson Lavery). Életkori és műnemi kötöttség nincs: lehet az író méltatása (miniesszé), a Rejtő-jelenség szubjektívan szabatos megfogalmazása, szépirodalmi kísérlet versben-prózában a Mester magasztalására (ódától az epitáfiumig), vagy éppenséggel a „ponyvakirály” írásművészetének problémáit, az olvasó hiányérzeteit számbavevő értekezés, műfaj-imitáció, persziflázs etc.”

Kép forrása

Hogyan látjuk ma? 
A kiírásnak persze van pontosabb megfogalmazása is, sőt – mondjuk úgy – van elméleti alapja is. A kezdeményezők olyan írásművekre számítanak, amelyek a nyolc évtizedes távolságra építve, a XXI. századi értékvilág tükrében mutatják meg a rejtői életművet, vagy annak egy-egy szegmensét. A kortárs irodalomtudomány eredményei, a Rejtő-opusz utóélete, a közelmúltban felvirágzott Rejtő-kutatás lehetővé teszi, hogy újszerűen ragadjuk meg, „mi az, ami avulhatatlan benne, és miért lehetetlen hamisítani”.
A képzőművészeket ugyancsak arra bíztatják az ötletgazdák, hogy kötetlen technikával készített grafikával, festménnyel, képregénnyel, szoborral, installációval, vagy bármi egyébbel idézhetik meg Rejtő szellemiségét, életének eseményeit, irodalmi alakjait. Terjedelmi korlát e téren nincs, de az ésszerű határok betartására, azaz a Napút folyóiratban való későbbi megjelentetés lehetőségét tekintetbe véve célszerű elkészíteni a pályaműveket.  Sorozat esetében például legföljebb nyolc darabból álló kompozíció-füzért fogadnak el.
De akármi is legyen az alkotás, a szervezők így írnak: „Olyan személyes alkotásokat várunk Rejtő Jenő életművével kapcsolatban, melyek minden Howard-rajongó érdeklődésére méltán számíthatnak.” 

Kép forrása

Díjak és határidő 
A legsikerültebb pályaműveket a Napút 2018 őszén megjelenő Rejtő-különszámában mutatják be, de okkal feltételezhetjük, hogy a nagyívű kezdeményezés egyik másik eredménye önálló életet is tud majd élni. 
A pályázatot szakavatott ítészek bírálják el. A bírálóbizottság tagja lesz Tamási Orosz János irodalomkritikus, Napút Kiadótól, Thuróczy Gergely (Rejtő-kutató) irodalmi muzeológus a PIM-ből, Veres András irodalomtörténész, MTA Irodalomtudományi Intézetéből, Cserkuti Dávid illusztrátor és Varsányi Ferenc rendező.
Az irodalmi kategóriában az első helyezett hetvenötezer forintra, a második ötvenezer, a harmadik pedig huszonötezer forintra számíthat. Ugyancsak pénzdíjas a pályázat képzőművészeti része. Itt hatvan-, ötven- és negyvenezer forint a díj. 
A pályaműveket (Word-RTF; illetve a képzőművészeti műveknél Jpeg, PDF formátumban) 2018. augusztus 1-ig az alábbi címre várják: szondi46sal@gmail.com.
Reméljük, számos kreatív alkotással lesz gazdagabb az amúgy is terebélyes rejtőiáda.