LONDON – fehér csuhát viselve és örök optimista mosolyt sugározva, az iraki domonkos szerzetes  azokról az ősi kéziratokról beszél, amiket megmentetett az Iszlám Államtól. A dokumentumok helyreállításában és digitalizálásában az iraki Erbil menekültjei voltak segítségére.
Eredményeiről Najeeb Michaeel atya prezentációval kísért előadásában számolt be a londoni Gulan, épületében, amely egy a kurd kultúrát támogató jótékonysági szervezetek közül
Michaeel atya és a mosul-i domonkos könyvtárában egyébként 9. századi ősi kéziratok egyedi gyűjteménye, 1515 körüli ősnyomtatványok, a keresztény szövegeken túl földrajzi, törénelmi és matamatikai munkák találhatók, de van itt továbbá egyedi kollekció a muszlim, jazidi és zsidó irodalom egyébb műveiből is. A kódexek és tekercsek között akár ezerévesek is fellelhetőek.

Kép forrása

Könyvmentés
2003 után a domonkos apátságot egyre többször fenyegették meg mosul-i szélsőséges csoportok. Olyan leveleket küldtek nekik, amelyek összetört kereszteket és pisztolygolyókat tartalmaztak – mesélte az atya. Ez arra sarkalta, hogy 2007-ben az egész könyvtárat a közeli Qaraqosh keresztény városába költöztesse.
Mosul 2014-es eleste után azonban az Iszlám Állam terrorhadserege tovább nyomult Qaraqosh felé, így Micaheeel atya ismét arra kéynszerült, hogy a könyvtárát tovább költöztesse, ezúttal Kúrdisztán iraki területének egy rejtett szegletébe. 
Maga négyszer fordult saját autójával, hogy a legdontosabb kéziratokat és könyveket kimentse, más kéziratokat a Mosulból távozó menekültek gondjára bízott. „Az ismeretlen hősök a kéziratokat kocsijuk csomagtartójába rejtették, pontosam tudva, hogy ezzel életüket kockáztatják” – emlékezett vissza. „Néhány tizenkettedik,tizenharmadik századi kéziratot talicskán menekítették ki.  A British Múzeum keresztre feszítene, ha ezt láttták volna” – viccelődött.
Az tolsó fordulónál szinte a terroristák orra előtt hagyta el a várost. Pár órával később már az ISIS fekete zászlója lobogott a település fölött. A Qaraqosh-i apátság teljesen elpusztult, a hátrahagyott könyvek az iszlám fundamentalizmus tüzének martalékává váltak.

Kép forrása

Hánytatott sorsú dukumentumok
A kéziratok egy részét még Szaddam Husszein idején a föld alá rejtettek, de ott a penész megrongálta. Néhány családnak generációk óta birtokban voltak ilyen ősi kéziratok, de akadtak olyanok is, akik, nem ismerve értéküket, kenyérsütéshez, a kemece fűtőanyagaként használták azokat.
Most a kimenekített könyveket és kéziratokat az Erbil-i Keleti Kéziratok Digitális Központja állítja helyre és katalogizálja. Több mint eddig jó nyolcezer dokumentumot digitalizálták az Irak, Törökország és Irán százöt helyszínén őrzött gyűjteményből. További tízezer kézirat és több ezer nyomtatott könyv vár digitalis feldolgozásra.
Az Erbil-i Keleti Kéziratok Digitális Központjának felállításán kívül Michaeel külön épületet alakított ki a menekültek számára. Az intézmény vállalja a kéziratok gondozásában résztvevő menekültek képzését és munkájukat is megfizeti. „Nem fogadunk el bármilyen önkéntes felajánlkozást”– mondta szigorú arccal. „Szakembereket kívánunk alkalmazni, ezért segítünk a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteknek, hogy szert tegyenek a megfelelő szaktudásra és saját megélhetésüket is biztosítani tudják”– foglalta össze az intézmény álláspontját.
A szerzetes ugyanakkor csalódását is ki fejezte a civil- és a nemzetközi szervezetek hozzáállása miatt. A UNESCO,  igaz, biztosított néhány ezközt az állományvédelemre, ám ezidáig a kéziratok megőrzésének ügyében nem érkezett jelentős segítség.

Kép forrása

Gyújts fényt!
A Keleti Kéziratok Digitális Központja szívesen osztja meg Irak keresztény örökségét a világgal. „Az ISIS elleni küzdelem legjobb módja a kultúra előmozdítása – a fény megóvása, amelyet az ISIS sötétsége megpróbál elpusztítani” – fogalmazott Michaeel. A digitális gyűjtemény természetesen az iszlám kéziratokat is megőrzi, a kollekcióban fellelhetőek a Korán XII. századi szövegmagyarázatáról készült másolatok is. Az intézmény Mosul-ba történő visszahelyezését illetően Michaeel azt mondta: „A bizalom oda és a keresztények vonakodnak visszatérni. Az egész város megsemmisült, és a kormány nem tesz semmit a menekültek segítésére.”
A kéziratok megőrzésén túl Michaeel atya könyvet is írt: Könyvek és emberek szabadítója címmel. Tudományos munkájában a Korán és a Biblia (Ó- és Új szövetségének) összehasonlítására összpontosít.
A mosuli domonkos rendházat egyébként a XVIII. században alapították tanító céllzattal, eredetileg Olaszországból és Franciaországból származó testvérek. Az ősi kéziratokból összeállítottak egy ezer dokumentumot számláló külön gyűjteményt, majd 1857-ben egy nyomdát is felállítottak a klastrom számára. 

Forrás