Rémületes dolgok történnek a világban. Mert miközben a hétköznapi kommunikációban, a Facebookon, meg a zavaros szellemi hátterű New Age portálokon elibénk bugyborog az emberi elme minden selejtes terméke, miközben a vallási fundamentalizmus legprimitívebb haláltánca ugrálja körül létünket, miközben az amúgy szekuláris Törökországban kiveszik az oktatásból a darwini elveket, addig az egyetemeknek szigorúan, sőt tulajdonképpen mindezen jelenségek okán, mindennél szigorúbban meg kellene maradnia a tudományosság talaján. Kell, hogy legyen egy hely, ahol nem ostobaságokról, képzelt lényekről, és spirituális fantáziákról, hanem valódi tényekről tudományról írnak, beszélnek. S mi más is lehetne ez a szellemi safe space, mint az egyetem, a tudományos gondolkodás fellegvára?

Mágikus marhaság
Jó, hogy éppen mostanában lett húsz éves a Harry Potter sorozat, s mindannyian emlékszünk rá, milyen jelentős szerepet visz a történetben a gyógynövényismeret, de azért a jeles jubileum még nem jelenti azt, hogy a mágikus őrületnek a felsőoktatásban is helye lehetne. 
Egyetemeink azonban sorra-rendre hátrálnak meg az idiotizmus előtt és olyan marhaságoknak engednek utat, hogy leírni is fájdalom. Az Eszterházy Károly Egyetem elektronikus felületén például elérhető egy szörnyűséges könyv, nevezetesen Dr. Németh Imre Gyógynövény- és drogismeret című 2012-es jegyzete, amely állítólag az új Széchenyi terv keretén belül, TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0038 támogatással készült.
A kötet attól szörnyűséges, hogy az olyan, gyakorlatilag nulla gyógynövényismerettel és a gyógynövényekkel összefüggő érdeklődés legcsekélyebb nyomelemeivel sem rendelkező laikus számára, mint amilyen magam vagyok, egyszóval a legegyszerűbb földi halandó számára is nyilvánvaló, hogy a könyv mindent tagad, amit a tudomány képvisel. Homeopátiáról, csillagjegyekről és holdfázisok szerinti növénygyűjtésről zagyvál, rákkeltő és rákellenes anyagokról ír döbbenetes hülyeségeket. 

Virágok és csillagjegyek
Csak ide kell idéznem pár mondatot, bár nem szívesen teszem: „gyökérrészeket teliholdnál, újholdnál és fogyó holdnál érdemes gyűjteni, tavasszal vagy ősszel napkelte előtt, vagy napnyugta után. Mivel a gyökérnövények eleme a föld, ezért a föld napok, azaz a Bak, Szűz vagy a Bika jegyének napjai megfelelőek a szedésükre. A virágrészek gyűjtése növő holdnál és teliholdnál a legalkalmasabb, kevéssel dél előtt, napsütéses napon, amikor a harmat már felszáradt. A virágnövényeknek a levegő elem felel meg, ezért az Ikrek, a Mérleg és a Vízöntő jegy napjai a legalkalmasabbak a növénygyűjtésre. A levelek szedésére növő holdnál kerüljön sor. A harmatmentes fiatal levelek a legmegfelelőbbek. A levélnövényeknek a víz elem felel meg, ezért a Hold a Skorpió, a Halak vagy a Rák jegyében legyen a gyűjtésük idején. A termések betakarítására a növő hold a legjobb, ha olyan terméseket és magvakat szedünk, melyeket rögtön felhasználunk. Ha a terméseket el akarjuk tenni, akkor fogyó holdnál gyűjtsük azokat. A déli hőségben terméseket nem szabad gyűjteni. A terméseknek a tűz elem felel meg, holdnapjai ezért a Nyilas, az Oroszlán vagy a Kos jegyére essenek.”

Éppen olyan ez a szöveg, mintha Csukás István írta volna a Süsühöz, a sárkányfűárus nagymonológjaként. 

Akkor ez mi? 
Na, legyen ebből elég ennyi és jöjjön a szerencsés fordulat! Örömteli, például, hogy a témát számos újság felkapta és elég elítélően foglalkozott vele. Ami azt jelenti, hogy az újságírók többsége, vagy jelentős része meg tudja különböztetni a marhaságot a tudománytól. (Mondjuk, volt, akinek szakmai vélemény kellett, például ahhoz, hogy a homeopátia sarlatánságát felismerje, de ezen ne akadjunk fenn…) 
Jó hír továbbá az is, hogy a cikkek hatására a gyógyszerészszakma néhány jeles alakja is elutasította a könyvben olvasható hülyeségeket, sőt újságírói kérdésre még az Eszterházy Károly Egyetem is elhatárolódott a könyvtől: „A jelzett Gyógynövény és drogismeret c. könyvet az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karán az egyetemi képzésben nem használjuk és korábban sem használtuk. Egyszerűen azon okból nem használjuk, mert a jegyzetet/könyvet nem ismerjük, a tartalmát sem ismerjük és a szerzővel sincs szakmai kapcsolatunk. A könyv megjelenésének időpontjában más felsőoktatási intézmény voltunk, az Eszterházy Károly Főiskola által kiadott könyveket/jegyzeteket nem ismertük. Németh Imre egyetemi docens már nem dolgozik az Eszterházy Károly Egyetemen. Információnk szerint nyugdíjas.”
Megnyugodhatunk! 
Hacsak el nem kezdünk azon elmélkedni, hogy az áltudományos idétlenségeket terjesztő szerző valahol, valahogyan ledoktorált, docensként dolgozott, egyetemi oktató volt… Igaz, azóta nyugdíjba ment, s lehet, hogy kötete újabb kori műve, melyen erőteljesen érződik az időskori demencia számos tünete. 
De akkor hogyan került a könyv az egyetem honlapjára? Ki töltötte föl oda és milyen megfontolásból?