A betiltott könyvek temploma

MEGJELENT: 2017. június 14. | SZERZŐ: Thurzó - Rácz

Betiltott könyvekből épült műalkotás az 1955 óta ötévente Kasselben megrendezett, rangos Documenta kortárs művészeti találkozó keretében; a Könyvek Parthenónja című monumentális művészeti installáció, melyet a világ sok tájáról érkezett, betiltott könyvek borítanak, a cenzúra ellen tiltakozik.

Könyvekből épített templom

Marta Minujin argentin képzőművésznek a közép-németországi város egyik főterén felállított látványos alkotása mindenfajta cenzúra ellen tiltakozik. A dél-amerikai pop-art jelképének tartott hetvennégy éves művész ezt tartja a művei közül a legpolitikusabbnak. De mindjárt mondjuk el azt is, hogy egyes műkritikusok erősen bírálták a Documenta Parthenonját, mivel nem eredeti mű. Marta Minujin harmincnégy évvel ezelőtt, az argentin junta bukása után könyvekből épített templommal tiltakozott a diktatúra által bevezetett cenzúra ellen.
A most épülő installáció méretei egyébként megegyeznek a Parthenónéval: hetven méter hosszú, harmincegy méter széles és tíz méter magas – mondta el Pierre Bal-Blanc, a kiállítás kurátora.
A Documenta athéni vonatkozása sem véletlen, hiszen az utoljára 2012-ben tartott, kilencszázötezer látogatót vonzott kortárs művészeti találkozó tizennegyedik kiállítását első ízben külföldön, a görög fővárosban is bemutatták.

Százhetven betiltott mű

A szombatra tervezett megnyitó előtt védősisakos önkéntesek szorgoskodnak a „templom” előtt álló daru körül: egyebek mellett Alekszandr Szolzsenyicin A pokol tornáca című könyve várta, hogy a helyére, a fémszerkezetes installáció negyvenhat oszlopa egyikének a tetejére kerüljön. Valamennyi könyvet műanyag borító védi az időjárás viszontagságaitól. Ezután rögzítik őket a hatalmas szerkezeti elemeihez.
Az orosz író műve a Biblia, A nagy Gatsby, a Sátáni versek, a Tom Sawyer kalandjai és a Sherlock Holmes mellé kerül. 
A betiltott művek listáját a kasseli egyetem tizenkilenc diákja állította össze: hetvenezer művet vettek lajstromba a reformáció korától az apartheid uralta Dél-Afrikáig – mondta el Florian Gassner művészettörténész. Végül százhetven művet választottak ki.
Nem mindig könnyű megállapítani, melyik könyv volt betiltva. Az egykori NDK-ban például nem volt „feketelista”, egyszerűen az történt, hogy amikor a szerző meg akarta jelentetni a könyvét, hirtelen elfogyott a papír – tudhatták meg az érdeklődők Gassnertől.    

Kritikai él nélkül
Fontos szimbolikus tényezője az installációnak, hogy a Könyvek Parthenonját ugyanazon a helyen építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit elégették. És, ha már szóba kerültek a nácik, mondjuk el, hogy a kiállításon a betiltott könyvek között hiába keresné a látogató Hitler Mein Kampfját, akárcsak az összes többi, jelenleg Németországban betiltott kiadványt. Pedig a kiállításnak akkor volna némi rendszerkritikus éle, míg így ugye, csak látványos liberális öntömjén. 
A kasseli kiállítás szeptember 17-ig lesz látható. Utána a könyveket szétosztják, az épületet pedig lebontják.




Megosztás

Egypercesek

Önéletrajzot írt a volt újpesti focista

Önéletrajzot írt a volt újpesti focista

Őszintén ír pályafutásáról és pályán kívüli életéről

Vérfagyasztó lápkirálylány

„Szenzációsan jó pszichológiai vívódás”

Az aviátor felesége navigátor

Ez esetben Anne Morrow volt Charles Lindbergh mögött

Magyarul is ír Tom Hanks írógépe

Az egyes novellák mindegyikében megjelenik valamilyen módon egy írógép

Marék-mesék a Projektben

„Remélem, hogy ezt az érdeklődést új könyvekkel tudom majd megköszönni”

Feliratkozás a hírlevélre

Email