Milyen igazi könyvekről is beszélünk? Hát a jól megszokott kemény vagy puhakötésű, olykor polcokat megrengető, papír alapú kiadványokról. Ugyanis hiába a könyvolvasók, tabletek terjedése, a digitalizáció térhódítása, hiába a sok alkalmazás, az igazi könyvek, úgy tűnik, újra és újra divatba jönnek. Legalábbis a különböző felmérések ezt bizonyítják. A legfrissebb kutatások szerint a könyvolvasók és a digitális értékesítések csökkennek, de a papíralapú könyvek forgalma hosszú évek óta növekszik. Ezt támasztja alá a Kiadók Szövetségének jelentése is, mely szerint Angliában a digitális tartalmak kereskedelme ötszázhatvanhárom millió fontról ötszázötvennégy millióra csökkent, ami ugyan nem óriási különbség, viszont a hagyományos könyvek eladásai erősödtek, két és háromnegyed milliárd fontról néhány millióval. Ez a szám az elmúlt években folyamatosan csökkent, de most az életmódkönyvek és a színezők térhódításának köszönhetően elkezdett növekedni a nyomtatott könyvek forgalma a szigetországban.

Na, de mi a helyzet hazánkban?
A 21. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a fesztivállátogatók e-könyv olvasási szokásairól készített kérdőíves felmérést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a fesztivált rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Bár a felmérés nem volt országos szintű, az eredmények igazán érdekesnek és izgalmasnak bizonyultak. A kutatási jelentést a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. készítette. Az összefoglaló a MKKE honlapján is olvasható.
A kérdőív az alábbi fő témaköröket ölelte fel: az elektronikus könyvek és az e-könyv olvasó eszközök elterjedtsége, a nyomtatott és az e-könyvek közötti fogyasztói döntések és hátterük, az e-könyvek beszerezhetősége és az illegális források ezzel összefüggő igénybe vétele.
A kérdőívet nagyobb arányban töltötték ki nők (71%) és felsőfokú végzettségűek (68%). A korcsoport szerinti eloszlás tekintetében kiegyensúlyozottabbak az adatok, a kitöltők legtöbben a 31-44 évesek (30%) és a 18-30 évesek (28%) közül kerültek ki.
A kutatás összegzett eredményei szerint a kutatásban résztvevők, vagyis a kérdőívet kitöltők majd egyharmada rendelkezik olyan eszközzel, amellyel tud elektronikus könyvet olvasni. Ugyancsak magas számban jelezték a válaszadók, hogy már olvastak (valaha) elektronikus könyvet, arányuk majdnem eléri az 50%-ot és további 9 százaléknyian azt jelezték, hogy rendszeresen olvasnak e-könyvet. A válaszadók 44%-a egyáltalán nem olvas e-könyvet (függetlenül attól, hogy van-e olvasó eszköze vagy sem), 28%-ának ugyan nincs olvasó eszköze, de olvas e-könyvet, és további 28%-ának van olvasó eszköze is és olvas is elektronikus könyvet.
Ugyanakkor kiderült az is, hogy ha egy könyv nyomtatott és elektronikus formában is elérhető, a válaszadók 13%-a választja az e-könyvet elsősorban, 84%-uk marad a hagyományos, nyomtatott formánál. Az olvasó eszköz megléte nagy befolyásoló erővel bír a választásra: azon válaszadók közül, akiknek van e-könyv olvasó eszközük, több mint egyharmadnyian választanák ez e-könyvet a hagyományossal szemben. A nyomtatott könyvet inkább a könnyebb beszerezhetősége teszi vonzóvá, míg az e-könyvet a kedvezőbb ár miatt választanák többen.

Az e-könyvek alkonya
A napokban a The Guardian weboldalán megjelent cikkben olvashatjuk, hogy az e-könyv olvasók piaca csökken, ami persze alapjában még nem jelenti azt, hogy a digitális könyvek iránti kereslet is csökkenne. Számos könyvolvasó alkalmazással már a tableteket sem nagy ördöngösség olyan könyvolvasóvá alakítani, ami nem bántja a szemet. Én is ezt a megoldást választom, ha hosszabb útra megyek. Nem tartom ugyanis túl praktikusnak, hogy azt a 4-5 könyvet, amit a vízparti pihenés mellé szánok, elcipeljem magammal. Azonban, ha egy könyvnél ragadok csak le, vagy csak úgy otthon olvasgatok vagy akár a metrón, akkor kizárt dolog, hogy még ekkor is a kütyüt vigyem magammal. Súlyban sem óriási a különbség, ha a hordozandó könyv nem pont például a Háború és Béke.
Ugyanakkor az is elgondolkodtató információ, hogy a hazánkban még nem olyan elterjedt, de a világon igen népszerű Amazon.com, amely a digitális értékesítések élén jár, könyvesboltot nyitott. Valódi, papírra nyomtatott, lapozgatható, ilyen-olyan indokkal könyvjelzőnek kijelölt alkalmatosságokkal megjelölhető, polcra feltehető, éjjeli szekrényen tornyosítható, igazi könyveknek. Ez talán annak a trendnek is köszönhető, hogy sokan egész nap a számítógép előtt végzik munkájukat, közben az okostelefon ki sem esik a kezükből, és rájöttek, hogy ez nem túl egészséges. Ki kell ebből szakadni! Legalább a pihentető tevékenységnek szánt könyvolvasás során nem szeretnének egy kijelzőt bámulni, de legalábbis ezzel a gondolattal mentik kicsit a lelküket is. Ahogy említettem, nem tudni, hogy ez elhozza-e az e-könyvek alkonyát, hiszen az e-könyvet olvasók több mint fele hozzájut ahhoz a könyvhöz, amit olvasni szeretne – csak valamivel kevesebb, mint egyharmadnyian jelezték azt, hogy nem jutnak hozzá, mert sok könyv csak nyomtatott formában jelenik meg – derült ki az eredményekből, illetve ahány ház annyi szokás a könyvkultúránkban is.

Tízből négy olvasó illegális forrásból is letölt
A válaszadók fele töltött már le az internetről könyvet – legnagyobb arányban azok, akiknek van olvasó eszközük. Azok körében, akik már töltöttek le valaha az internetről e-könyvet, viszonylag sokan, 42%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy volt példa arra, hogy illegális forrásból töltöttek le.
Az illegális tartalmak magas arányú használatát jelzi az is, hogy a letöltőknek mindössze 30%-a nyilatkozott úgy, hogy egy e-könyv beszerzésekor figyel arra, hogy csak legális weboldalról szerezzen be könyvet. Ennek kapcsán Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke kifejtette: „feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a könyvszakma és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tegyen közös lépéseket az olvasók számára az illegális felhasználások valós alternatíváját jelentő legális piaci modellek kialakítása és a tudatosságnövelés terén, így csökkentve a szürke felhasználások mértékét. A lopott gyümölcs íze nem olyan finom, mint a jogszerűen megszerzetté, ahogy pedig a lopott gyümölcs orgazdáját büntetik, ugyanúgy az e-könyvek illegális forgalmazói elleni fellépés is szükséges.”
A válaszadók 43%-a ugyan figyel arra, hogy legális legyen a letöltés, de igénybe vesz illegális forrást, ha a könyvhöz csak azon keresztül juthat hozzá. A kérdőívet kitöltők majd egynegyede számára egyáltalán nem fontos, hogy legális vagy illegális a weboldal ahonnan a könyveit letölti.