Rendkívül érdekes, és a Könyvkultúra Magazin szempontjából igen-igen elismerő kutatást tett közzé a minap a Könyv Guru portál. A független könyves oldal szerkesztői egy objektív mérce szerint vizsgáltak meg harminc, azaz tulajdonképpen az összes említésre méltó, könyvekkel foglalkozó médiumot. Saját szavaik szerint a vizsgált felületek „többsége lelkes bloggerek által működtetett oldal, kisebb részben pedig profin szerkesztett, nagyobb stábbal dolgozó honlap volt”. Az eredményt nem csupán azért közöljük, mert ránk nézve nagyon megtisztelő, de azért is, mert a Könyv Guru ranglistája olvasóink számára is érdekes lehet.

A Könyv Guru és módszerei
Elöljáróban talán érdemes elmondani, hogy a Könyv Guru független médiavállalkozás, amelynek célja, hogy a magyar nyelvű könyvkiadásról értékeléseket és híreket közöljön. Főszerkesztője Illényi Balázs újságíró, aki sokáig a HVG Szellem rovatának volt munkatársa, illetve rovatvezetője. Ugyancsak ír a lapban a Pulitzer-emlékdíjas újságíró, Murányi Gábor, aki tizenhat éven át volt a Magyar Nemzet munkatársa, illetve egy ideig a napilap kulturális rovatát is vezette. Később szintén a HVG Szellem rovatának munkatársa lett.
A színvonalas könyves lap a profi szerkesztőknek köszönhetően komoly munkát fektetett abba, hogy az értékelés objektív lehessen. „Az értékelést négy szempont alapján végeztük. Nagyobb súllyal esett latba a tartalom sokszínűsége, valamint a minősége (vagyis, hogy mennyire informatívak, elemzőek, a szubjektivitás mellett mennyire tájékoztatóak az írások)... Ezeken kívül vizsgáltuk az oldalak dizájnját, vonzó küllemét, illetve azt, hogy milyen könnyű eligazodni, navigálni, keresni rajtuk, egyszóval mennyire áttekinthetőek” – írják az elemzésről.  
Mikor két évvel ezelőtt tervezni kezdtük a Könyvkultúra Magazint mi is körülnéztünk az interneten. Mi akkor körülbelül százhúsz könyves blogot, újságot, portált találtunk és következtetésünk is ugyanaz lett, mint a Könyv Guru szerkesztőinek: „Meglehetősen heterogén mezőnyben kell eligazodnia annak, aki a könyves oldalakat akarja feltérképezni a mai magyar nyelvű neten. Amatőr bloggerek által szerkesztett lapok, illetve többé-kevésbé profin készített, nagy kiadókhoz kötődő, állandó stábbal dolgozó portálok egyaránt találhatóak a könyvekkel foglalkozó oldalak között, és a profilok sem mindenütt teljesen tiszták. Akad honlap, amelyik elsősorban az e-bookon kiadott kötetekre figyel, máshol pedig a könyvek mellé film, zene, színház vagy kiállítás ajánlója-kritikája is keveredhet. Némely blogger érdeklődési köre kifejezetten szűk, szinte mindig ugyanolyan témájú könyveket fal, másoknál bekerülhet romantikus, ifjúsági és tudományos mű is a szórásba” – írják, majd másutt, mintegy összefoglalva értékelésüket így fogalmaznak: „A mezőny igen vegyes, de magányos bloggerek weblapján és nagy cégekhez kötődő honlapokon is érik kellemes meglepetések a könyvek szerelmeseit.”

Szerethető könyves blogok
Az eredményt két részre bontva közölték, előbb az alacsonyabb pontszámokat elérő, főleg egyéni bloggerek könyves lapjait mutatták be, majd a második részben a profink szerkesztett, komoly könyves magazinokat.
Az értékeléssel kapcsolatban azonban érdemes ismét idézni a szerzőket, akik elmondták, hogy előnyben részesítették „azokat az oldalakat, amelyek külleme első ránézésre is kellemes, kreatív, a mezőnyből valamilyen szempontból kiemelkedő volt.” De külön értékelték „a könnyű eligazodást, azt, ha valahol hamar meg lehetett találni a keresett könyveket, vagy legalább gyorsan kiderült, mire számíthat a látogató.”
Nos, ezek után – tudván azt, hogy mennyi munka, elszántság és szenvedély kell egy ilyen munkához – mély tisztelettel emelünk kalapot az egyéni bloggerek első három helyezettje előtt.
Legeza Ilona irodalmi honlapja huszonhárom pontot ért el az értékelés során, s ezzel a legjobb egyéni felület lett. A Könyv Guru azt írja róla: „Kakukktojásnak tűnhet a hagyományos blogok mellett ez a honlap, amely sem spártai megjelenésével, sem az illusztrációival nem kényezteti el a látogatókat. De az eredendően vakok és gyengénlátók számára készülő oldalnak nem is ez a célja… A mostanra több mint háromezer kötetet ismertető weblap megkerülhetetlen mindenki számára, aki gyorsan szeretne valamilyen klasszikus műről, annak irodalmi jelentőségéről tájékozódni.” Második legjobb blog lett huszonegy ponttal a Keményfedél, amelyen „bőven lehet szépirodalmi, romantikus vagy épp ifjúsági művekről is véleményeket találni.” Dobogós helyre került továbbá a Könyvvizsgálók blog, amely húsz pontot ért el, s amelyet így értékel Illényi Balázs: „Sokszínűségével hívta fel magára a figyelmet a Könyvvizsgálók, ahol könyves kritikákon, ajánlókon túl lehet olvasni színházról, filmről, zenéről és kiállításokról is. A bejegyzések az átlagosnál alaposabban veszik górcső alá a köteteket (vagy az egyéb kulturális eseményeket).”

A legjobb könyves portálok
Könyv Guru könyves felmérésének első helyezettjei – a szempontrendszerből is következően – értelemszerűen a nagyobb, tudatosan szerkesztett, komoly újságírói gárdával dolgozó céges honlapokból kerülnek ki. Ugyanakkor igazat kell adnunk a szerzőknek: „Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek sokkal szerethetőbb oldalak lennének.”
De elég a tiszteletkörökből, lássuk a rangsort!
A legjobb könyves honlap, amely a lehetséges harmincból huszonkilenc pontot ért el a Litera irodalmi portál. A 2002 óta működő, s önmagát a kortárs irodalom és könyvszakma átfogó felületeként meghatározó lapról a Könyv Guru ezt írja: „Tartalmi sokszínűségben és találékonyságban verhetetlennek tűnik... Csak az interjúkért, tv-szpotokért is érdemes ide rendszeresen ellátogatni, de a könyvkritikák – elfogulatlanságukkal – szintén kiemelkednek a mezőnyből. Ezeken kívül, vagy inkább ezek mellett pedig bőven találni itt további gazdag, olvasóvonzó tartalmat, mint például a különféle művészek, építészek által jegyzett netnapló, illetve a híres írók idézeteiből szemezgető egymondat rovat.”
Részünkről pedig a kalapemelés.
Második helyen végzett, huszonhét pontot elérve a Bookline 2007 óta működő oldala, a Könyves blog, amely amatőr blognak tűnik, viszont bővelkedik alapos, olykor vitriolos recenziókban, az exkluzív hírekben és interjúkban, amelyek – kutatóink szerint – a „mindenképpen a mezőny legjobbjai közé emelik a lapot”. Gratulálunk.
És e rövidített összefoglaló végén, íme, az ország harmadik legjobb könyves felülete, a huszonhat pontot elért Könyvkultúra magazin, amely nem egészen két esztendeje működik, de amelyről mégis azt írják szerzőink: „szinte beláthatatlan, mégis jól rendszerezett tartalmi kínálatával került az élbolyba.” Hozzá is teszik: „Olyan mennyiségű információt találhat itt a látogató, hogy a könyves (sőt, némileg a filmes) világban való tájékozódás során érdemes ide rendszeresen benézni.”

A Könyvtárellátó különleges erőforrásai  
Megköszönve az elismerést, hozzá tehetnénk, hogy a Könyvkultúra Magazint huszonegy hónappal ezelőtt a semmiből teremtettük meg, de nem lenne igaz. Magazinunk azért jöhetett ez létre, mert felismertük, hogy a KELLO elképesztő erőforrásaiból össze lehet rakni egy olyan médiumot, ami a nagy nyilvánosság számára is értéket jelent.
A Könyvtárellátó ugyanis alapító okirata szerint „kulturális tevékenységet végez: állománygyarapítást segítő szakmai és dokumentum-ellátási szolgáltatásokat nyújt a nyilvános- és szakkönyvtárak részére a könyvtári rendszer hatékonyságának és rentabilitásának javítása érdekében”.  A kijelölt feladat természetesen sokféleképpen megvalósítható. Ma már járható az az út is, amely nem pusztán a könyvtári rendszeren belül, annak kiszolgálásával segíti a könyvtárak munkáját, de kívülről is: az olvasás népszerűsítésével, a könyvkultúra támogatásával. Például úgy, hogy az olvasni szerető, még inkább az olvasni kezdő közönség számára életre hív egy folyóiratot, amely naprakész tájékoztatást nyújt szerzőkről, kiadókról, könyvekről, könyvpiacról.
És hadd tegyek hozzá még valamit, amit talán a Könyvguru szerkesztői nem vettek észre: a Könyvkultúra Magazin, nem pusztán hatalmas tartalmi kínálatával végzett az élbolyban, de abban is különbözik minden más könyves felülettől, hogy könyves tartalmaiban a teljességre törekszik.
A magazin fenntartója, a KELLO ugyanis az egyetlen nagykereskedés, amely minden magyar nyelven kiadott könyv terjesztését vállalja, amely a könyvkínálat 80-90%-át forgalmazni tudja, és valamennyi kiadványról egyedi, nem reklámcélú, korrekt leírást tesz közzé a könyvtárosoknak készülő Új Könyvek című folyóiratában. Eddig ezeket a leírásokat csak a könyvtárosok olvashatták. A Könyvkultúra Magazin létrehozásával azonban minden olvasónk átböngészheti a legújabb kiadványokról írott, komoly szakmai alapokon álló recenziókat.
A társaság több ezer nyilvános, iskolai és egyéb szakkönyvtárral, közművelődési intézménnyel, illetve több tízezer közgyűjteményi dolgozóval, hazai és a határon túli pedagógussal áll kapcsolatban. A Könyvkultúra Magazin munkájába így azokat is képes bevonni, akik az olvasókkal közvetlen kapcsolatban állnak, igényeiket, visszajelzéseiket fogadják és feldolgozzák. Ugyanakkor szinte valamennyi könyvkiadóval és könyvkiadással is foglalkozó szervezettel együtt dolgozunk, így lapunk szerkesztése során első kézből értesülhet a kiadók terveiről, akcióiról, elképzeléseiről.
Magazinunk bő másfél évvel ezelőtti létrehozásával a KELLO kivételes erőforrásait állította a szélesebb olvasóközönség szolgálatába, remélve, hogy a teljesség igényével föllépő, a leendő olvasókra különös figyelmet fordító, az olvasás népszerűsítésére is alkalmas érdekes, színes, szórakoztató folyóirat lesz a Könyvkultúra Magazin.
Nos, úgy tűnik, sikerül.
Köszönet érte olvasóinknak és mindazoknak, akik tanácsokkal, ötletekkel, információkkal, háttérbeszélgetésekkel segítik munkánkat.