Olvasás és kultúra

MEGJELENT: 2014. október 17. | SZERZŐ: Rácz András

A Könyvtárellátó a Kódex könyváruházban rendezendő nyilvános beszélgetéssel csatlakozik az Olvasás Éjszakájának programjaihoz. A tervezett kerekasztal során azt az egyre gyakrabban felmerülő kérdést járják körül a meghívott előadók, vajon a mai fiatalok számára mit jelentenek a kötelező irodalmi szövegek, vajon mennyire szorul megújításra a kötelező és ajánlott irodalmak hagyományos listája?
A témával kapcsolatban – persze inkább ősszel, tanévkezdés idején – valóban újra és újra fellángol a vita. Ám meglehet, a disputa résztvevői nem vesznek figyelembe minden szempontot…

Értékeink őrei

Azok, akik támogatják a többé-kevésbé klasszikus irodalmi szövegek kötelező olvastatását, komoly érvekkel szoktak előhozakodni. A konzervatív, értékőrző álláspont szerint a hagyományos iskolai irodalomlista valójában a klasszikus műveltség alapjait jelenti. E művek ismerete nélkül a magyar, és az európai kultúra értékei mennének veszendőbe, sőt ad abszurdum az európai kulturális folytonosság szakadna meg. A hagyományos lista támogatói szerint nem kell olyan kérdésekkel foglalkozni, hogy a gyerekek számára ezek a szövegek nyelvileg is, és terjedelmük miatt is nehézséget jelentenek, hiszen az oktatás legfőbb célja éppen az, hogy ezek a nehézségek legyőzhetővé váljanak a gyerekek számára. Ráadásul – érvelnek az értékőrzők – korunk irodalmi alkotásai, sőt általában az irodalom sem lenne érthető, s így végül nem lenne befogadható akkor, ha a gyerekek nem ismerkednének meg azzal az irodalomtörténeti vonulattal, amelyik a kortárs irodalomhoz elvezetett.

Művelődéstörténeti emlékek
Miközben a konzervatív érvelés nyilván elfogadható, tanárok és szülők sokasága más szempontokat is a mérleg serpenyőjébe dob. Azok, akik úgy vélik, hogy a kötelező és ajánlott irodalmak listája gyökeres megújításra szorul, fontosnak tartják, hogy e szövegek jórészt nem illeszkednek a fiatalok olvasási szokásaihoz. A legtöbb hagyományos alkotás kívül esik a gyerekek vonatkoztatási rendszerein, s így nem azért idegenek, mert nyelvezetük, terjedelmük szokatlan a fiataloknak, hanem főképp azért, mert problémafelvetéseik érthetetlenek. Leginkább éppen a kötelező olvasmányok többségében tükröződő értékvilág az, amivel nehezen tudnak mihez kezdeni a diákok. Az értékpreferenciák ugyanis – érvelnek a változtatás hívei – olyan nagymértékben megváltoztak az elmúlt évszázad során, hogy a kötelező irodalmakban tükröződő morál ma már csak archaikus, művelődéstörténeti emlék. A száz, százötven évvel ezelőtt keletkezett regények erkölcsisége, értékvilága éppen annyira elavult, mint a középkori, vagy ókori szövegeké. Merthogy – hallhatjuk az érvek között – egy értékvilág vagy eleven, vagy halott. Átmeneti helyzet nincs.
 
Változó kultúra
S miközben mindkét álláspont elfogadhatónak tűnik, úgy érzem, a vita egy nagyobb problémakör részeként válik igazán megérthetővé, esetleg eldönthetővé. A disputa ugyanis nem pusztán arról szól, mit olvassanak a gyerekek, hanem főképp arról, hogy a gyökeresen átalakuló irodalmi kultúrához hogyan kell, hogyan lehet alkalmazkodni.
A közelmúltban jelent meg Vargas Llosa Lárványcivilizáció című esszékötete, amelyben arról értekezik a Nobel-díjas író, miképpen porlik szét a klasszikus kultúra. De természetesen szép számmal akadnak olyan elemzők is, akik nem széthullásról, hanem inkább átalakulásról beszélnek.
Hogy a kultúra hullik, vagy alakul, azt persze nehéz eldönteni, de az biztos, hogy napjainkban gyökeres átalakulás zajlik az irodalomban is. Én úgy látom, hogy azok a trendek, kultúráramlatok, amelyek az elmúlt ötszáz esztendőben témát adtak az irodalomnak, lerövidültek. Míg évszázaddal ezelőtt egy-egy kulturális áramlat évtizedeket, vagy akár emberöltőket is átfogott, addig mára az ilyen trendek csak évekig, esetleg hónapokig tartanak. Az irodalmi szövegek, ennek megfelelően gyorsan vesztik aktualitásukat, s az egyetemes emberi értékek, az örökké mardosó emberi kérdések tematikus beágyazottsága a gyorsan változó olvasói igényeknek megfelelően gyorsan változik. Ráadásul a trendek egymásra is torlódnak, párhuzamosan élnek különféle irányzatok, áramlatok, igények.
Mindez persze nem csökkenti az irodalom értékeit, de áttekinthetőségét, megítélhetőségét, vagy úgy általában az irodalomkritikát rendkívül nehézzé teszi.
Hogy mit is kell ma a gyerekek kezébe adni, milyen könyvek olvasására kell bíztatni, mit kell elvárni, és mit lehet sutba dobni, azt persze ettől még nem fogjuk tudni megválaszolni, de talán a szombat este, a Kódex Könyváruházban (1054 Budapest, Honvéd utca 5.), a Könyvtárellátó által szervezett beszélgetésen közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.

 

 


Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Könyvről Könyvért

Könyvről Könyvért

Cikkeket csak előzetes egyeztetést követően fogadnak

Orgonaépítők

A hagyományos kézműves orgonaépítés korából hasonló gyűjtemény eddig nem volt ismert

Harmincötezer éves a film históriája

Dealben nincs mozi, csak mozi-múzeum

Hatszoros áron

A tours-i illusztrátorművészet remekműve

Betiltott szerzők, elpusztított könyvek

Az akkori könyvnapon megkezdték „a nem kívánatossá vált” szerzők műveinek megsemmisítését

Feliratkozás a hírlevélre

Email