A titkolt hagyaték

MEGJELENT: 2019. május 31. | SZERZŐ: Palkó Márton

Az már, április közepén kiderült, hogy több svájci széfet meg kell nyitni az Izraeli Nemzeti Könyvtár előtt, de az ítélet hátterében egy közel száz évre visszanyúló, filmre kívánkozó történet húzódik meg, ami Kafka 1924-es halála után egy be nem teljesített végakarattal indult útjára, és most újabb fejezetéhez érkezett Németországban.

Kép forrása

A titkolt hagyaték
Miután Kafka legjobb barátja, Max Brod tökéletesen az ellenkezőjét tette annak, amit az író végintézkedésében kért tőle, 1939-ben az utolsó vonattal, ami még átjutott a cseh-lengyel határon, elhagyta Prágát és elindult Palesztinába, hogy ott kezdjen új életet. Az utazás során a saját holmijánál is nagyobb figyelmet fordított egy aktatáskára, ugyanis ebben őrizte Kafka hátrahagyott kéziratait. Az emigráns élet azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Brod nem tudta magát otthon érezni Palesztinában, ahol nem rokonszenveztek a német nyelven alkotó zsidó íróval. Helyzetét tovább rontotta két tragédia is: előbb közeli barátja, a szintén emigráns Stefan Zweig lett öngyilkos, majd felesége hunyt el 1942-ben. A hölgyek társaságát kifejezetten élvező Brod magánéleti válságát súlyosbította, hogy szeretője is elhagyta, így üdítően hatott rá a Hoffe családdal való találkozás. A Sziléziából kivándorolt párral hamar megtalálta a közös hangot, olyannyira, hogy végrendeletében Esther Hoffet nevezte meg örököséül, és a saját irományai mellett számos Kafka-kéziratot is az elcsábított feleségre hagyott. Akárcsak Brod, Esther sem tartotta be a végrendeletben megfogalmazottakat, és homlokegyenest szembe ment Brod akaratával: a kéziratokat egy archívumnak sem jutatta el, nagy ritkán pár irodalmárnak betekintést engedett az írásokba, de például 1974-ben úgy próbálta kicsempészni Kafka kéziratait Izraelből, hogy másolatot sem készítetett róluk, noha erre törvény is kötelezte. Az érdemi változást a 2007-es év hozta el, Esther halála után a harmadik örökösödési játszmába már a zsidó állam is beleszólt.

Kép forrása

A macska-pihenő hagyaték
A XXI. században Izrael elkezdte újraértelmezni viszonyát az állam megalapítása előtti, a világ különböző diaszpóráiban szétszórt íróihoz. Míg a XX. században nem illeszkedett a közös identitás képbe a német nyelven alkotó zsidó művész, addig az ezredforduló után ez a felfogás sokat puhult, és igyekeznek hangsúlyozni egy-egy író, költő zsidóságát, függetlenül attól, hogy hol és milyen nyelven alkotott. Ebbe a kultúrpolitikai szemléletváltásba tökéletesen illeszkedik Franz Kafka és az ő életműve, ezért Esther Hoffe halála után megtámadták a végrendeletet, mondván Esther nem teljesítette Brod végakaratát, így a hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárat illeti. 
A közel felbecsülhetetlen értékű kéziratokért folytatott harcba beszálltak a német marbachi levéltár képviselői is, akik korábban már sikeresen megmentettek egy Kafka kéziratot. A szemben álló felek igyekeztek a maguk igazát hangsúlyozni: az izraeli oldal erősen támadta Németországot, mondván hogy a nácizmus hazájában nem lehetnek biztonságban Kafka ránk maradt emlékei. Ezzel szemben a németek igyekeztek kidomborítani, hogy a Német Irodalmi Archívum összehasonlíthatatlanul több pénzből és képzettebb szakemberekkel dolgozik, mint vetélytársuk. A két óriás között szerényen meghúzódott még Eva Hoffe is, akinek az ügyvédei azzal érveltek, hogy 1968-ban Izrael már jóváhagyta Brod végakaratát, így most nincs jogalapjuk megtámadni azt. A per a személyeskedés vádjától sem volt mentes. Eva Hoffe-t azzal vádolták az izraeli fél jogászai, hogy a hagyatékot nem őrizte megfelelően, gyakran szanaszét hevertek a papírok és anyja macskái pihentek rajtuk. Noha ezekből valószínűleg egy só sem volt igaz, ám hangulatkeltésre tökéletesen alkalmasak voltak, így a közvélemény Eva ellen fordult. Az idős asszony ezek után már csak dacból is a német féllel próbált megegyezni, de ebből semmi nem lett. Eva Hoffe 2018. augusztusában elhunyt, az izraeli legfelső bíróság pedig az Izraeli Nemzeti Könyvtár javára ítélt, amit a svájci bíróság is megerősített. 

Kép forrása

Az eltűnt hagyaték
Ha eddig nem lett volna elég csavar a történetben, tíz éve a Hoffe család tel-avivi lakásából ismeretlenek több ezernyi, Brod hagyatékához köthető dokumentumot loptak el. A tolvajok hamar túladtak az értékes zsákmányon, ami egy Németországban élő izraeli műkereskedőnél kötött ki, aki nem túl jó érzékkel a Német Irodalmi Archívumnak próbálta meg eladni a kéziratokat.  A németek természetesen értesítették az izraeli kollégákat, akik azonnal lecsaptak a lehetőségre, és bejelentették az igényüket a hagyaték ezen részére. Mivel itt nem voltak különösebben vitás kérdések, a németek május 21-én átadták a számos Kafka-kéziratot tartalmazó csomagot David Blumenbergnek, az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatójának, aki a nagykövetségen történelmi igazságszolgáltatásnak nevezte az eseményt.
Megosztás