Megnyílt a Könyvfesztivál

MEGJELENT: 2019. április 26., péntek | SZERZŐ: Rácz András

Csütörtökön a Millenáris parkban megnyílt a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A rendezvényt Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész nyitotta meg, majd Frank Rossavik, norvég író, újságíró, a Fritt Ord Alapítvány kuratóriumi tagjának köszöntötte a magyar könyvbarátokat. 
A fesztivál nyitó eseményei közé tartozott a díszvendég, Karl Ove Knausgård elismerése a Budapest Nagydíjjal, amelyhez Tóth Krisztina költő, író, műfordító mondott laudációt. 

Kép forrása

Valóság és igazság
Romsics Ignác beszédében a 19. századi erdélyi grófot, Mikó Imrét idézve kiemelte: a nemzetnek a tudományban, műveltségben és társadalmi életben egyaránt a valóságra kell törekednie. A könyvfesztivál idei kínálata bővelkedik olyan művekben, amelyek megfelelnek ennek az elvárásnak – hangsúlyozta a történész.
Ma többen ezer éves történelmünk, és benne a 20. századi múltunk „rehabilitálására”, újrafogalmazására hívnak fel, ámde – figyelmeztetett Romsics – a nemzeti ábrándokat ki kell zárni a történetírásból.
A könyvfesztivál díszvendég országa, Norvégia képviseletében Frank Rossavik író mondott beszédet, s egyebek mellett arra hívta föl a figyelmet, hogy manapság túl sokan alapozzák hatalmukat hazugságokra, ellenségképek fabrikálására, arra, hogy az embernek ne legyenek kérdéseik. A jó irodalom ezzel szemben arra bátorít, hogy az olvasók kérdéseket tegyenek fel maguknak és másoknak. A igazság relatívvá vált, tette hozzá, elveszítette értékét, ma a hazugságokat sokszor „alternatív tényeknek” igyekeznek beállítani – intett óvatosságra a könyves seregszemlét felvezető szavaiban a norvég író. 

Kép forrása

Harcom, harcod, harcotok
A megnyitó után Karl Ove Knausgard, a fesztivál díszvendég írója Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettestől és Gál Katalintól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnökétől vehette át a Budapest Nagydíjat.
A norvég írót méltató Tóth Krisztina írónő a vendég nagyregényét, a Harcom címmel megjenelt önéletrajzi ihletésű hatkötetes regényfolyamáról beszélve úgy fogalmazott, hogy a szöveg olyan, mint zene, amely kérlelhetetlen erővel ránt magával, lehengerel, foglyul ejt. Nem akar provokálni, hatást gyakorolni, sem meghatni vagy elképeszteni. Csak figyel rögzít, komponál, koncentrál a szavakra és a ritmusra. A szerző a regény által gondolkodik önmagáról.
Tóth Krisztina úgy fogalmazott: a regényfolyam legfőbb kérdése, hogy „legyőzhető-e a szégyen, amelyet autoriter apáink ránk hagytak, van-e kiút az életünkből, amelynek kereteit ők teremtették meg”.

Kép forrása


Mindettől függetlenül
Karl Ove Knausgard kicsit eltérő értékelést adott könyvéről, munkásságáról. Az ugyan rímelt Tóth Kriszta szavaira, hogy elmondta, negyven évig próbált megfelelni másoknak, negyven évig azt csinálta, amiről azt gondolta, hogy mások elvárják tőle. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy művével igenis hatni akar olvasóira: a siker nehézsége, hogy mindig újra és újra meg kell lepni az olvasót, mert az irodalom halálát jelenti, ha csak a már meglévő elvárásoknak próbál egy író eleget tenni.
A szerző gondolkodásmódjáról nemcsak előző szavai árulnak el sokat, de az is, hogy kifejtette, úgy érzi, kíméletlenséggel kell folytatnia az írást, függetlenül a közvetlen környezete, családja, ismerősei reakciójától.
És, ha már a valamitől való függetlenség szóba jött, hadd jegyezzem meg: függetlenül attól, hogy mit gondolunk Knausgard könyvéről, Rossavik szavairól, Romsics megnyitójáról vagy úgy általában a szervezők közéleti elkötelezettségéről, mindenképpen érdemes körülnézni a Millenárison. 
A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál mintegy négyszáz programmal, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal várja a közönséget vasárnapig.

Megosztás