A BBC kulturális rovata nemzetközi felmérést végzett a közelmúltban, azt tudakolván, vajon mely irodalmi alkotásoknak volt jelentős hatása volt az emberiség történetére. A kutatásba bevontak írókat, költőket, egyetemi professzorokat, újságírókat és kritikusokat, azaz olyasféle irodalmárokat, akiknek kiforrott véleménye lehet a témáról. 
Ehhez képest az eredmény elég lapos lett. 

Kép forrása

Regény, vers, népmese és dráma
A harmincöt országból összeválogatott száznyolc válaszadó kétségkívül nemzetközi merítést adott az irodalomtörténetből. Harminchárom különböző nyelvű – persze már lefordított – regényt, verset, népmesét és drámát vettek föl listájukra. A feladat az volt, hogy olyan könyveket gyűjtsenek össze, amely így vagy úgy, de megváltoztatták azt a társadalmat, amelyben megszülettek. 
Így a felsorolásba olyan, amúgy nem túl jelentős szövegek is bekerültek, mint Upton Sinclair 1906-ban megjelent The Jungle (Magyarul A mocsár címen, dr. Braun Soma fordításában a Nova Irodalmi Intézet gondozásában jelent meg 1934-ben.) című könyve, amely közvetlenül vezetett az amerikai élelmiszerbiztonságra vonatkozó új szövetségi törvények bevezetéséhez. Hasonló ok miatt került előkelő helyre Harriet Beecher Stowe könyve, a Tamás bátya kunyhója. Dacára annak, hogy az abolicionista programregény olvasmányként is élvezetes, nem irodalmi értéke miatt került a listára. Meglepő módon nem is azért, mert lenyűgöző hatást gyakorolt a négerek megítélésére és hosszabb távon a rabszolgaság eltörlésére, hanem azért, mert ez az 1852-es sztori volt az első széles körben elolvasható politikai regény az Egyesült Államokban. Tény: a Tamás bátya kunyhója volt a 19. század legkelendőbb regénye és – a Biblia után – második legnagyobb példányszámban eladott könyve. A kiadás utáni első évben csak az Egyesült Államokban háromszázezer példányban fogyott el belőle.

Kép forrása

A lista eleje
A felsorolás élére Homérosz Odüsszeiája került. A csodálatos eposz a válaszadók szerint „világformáló történet”, mert benne az ember esszenciális lényege mutatkozik meg. „Ritkán találkozok olyasvalakivel, aki nem ismeri a legendának legalább egy részét"– mondta Tess Taylor, költő a listaállítók egyike. „Az elveszett ember, aki nem tud hazaérni a háború után, miközben otthon az asszony a kérőkkel bajlódik... Mindenki el tudja mondani egy változatát. Él bennünk ez a történet."
A lista elejét akár ide is másolhatjuk: 
1. Odüsszeia (Homérosz, Kr.e. 8.sz)
2. Tamás bátya kunyhója (Harriet Beecher Stowe, 1852)
3. Frankenstein (Mary Shelley, 1818)
4. 1984 (George Orwell, 1949)
5. Széthulló világ (Chinua Achebe, 1958)
6. Az Ezeregyéjszaka meséi (Arab/perzsa szerzők, 8-18. század)
7. Don Quijote (Miguel de Cervantes, 1605-1615)
8. Hamlet (William Shakespeare, 1603)
9. Száz év magány (Gabriel García Márquez, 1967)
10. Iliász (Homérosz, Kr.e 8. század)
A teljes, száz tételből álló listát ide kattintva lehet megnézni. 

Kép forrása 

Vitaindító
Nem sok újdonságot kínál a böngészgetés. A száz legnagyobb történet tulajdonképpen a száz legismertebb történet. Kétségtelen, hogy többségük valamilyen formában hatással van vagy volt a világra, de ahogy megnézzük a felsorolást, valahogy az az érzés lesz úrrá rajtunk, hogy a közismertség listáját állították össze a felkért szakértők, s nem a jelentősségét. 
A legnépszerűbb szerző a táblázatban Shakespeare, Virginia Woolf és Franz Kafka. Ők több kötettel is felbukkannak. 
A BBC azonban felhívta a figyelmet arra, hogy listájukat nem szabad valamiféle megkérdőjelezhetetlen értékmérceként olvasni. Inkább csak amolyan vitaindító, kiindulópont, hogy elindulhasson egy beszélgetés arról, vajon miért lesznek bizonyos történetek ennyire hangsúlyosak, hogyan maradnak fenn évszázadokig vagy akár évezredekig, miként ébresztenek olvasóikban alapvető emberi impulzusokat? 
És lássuk be: ezek jó kérdések.