Elkezdődött a Lipcsei Könyvvásár, a német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválja, amely az idén a kortárs irodalom mellett az Európai Unió jövőjével és a könyv- és irodalomterjesztés új formáival is foglalkozik.

A legnagyobb irodalmi fesztivál
A kelet-németországi nagyváros könyvvására az egyik legnagyobb szabású irodalmi rendezvény Európában. Tavaly negyvenkét országból kétezerkétszázötven kiállító mutatkozott be, az idén pedig már negyvenhárom országból csaknem harmadfélezer, s kínálatukban százezernél is több kötet szerepel.
A szervezők várakozása szerint kétszázötvenezren látogatnak el a vásárra. 
Az idei díszvendég Litvánia, a hárommillió lakosú balti ország irodalmát huszonnégy új, német nyelvű kötet révén és csaknem száz szerző és könyves szakember részvételével mutatják be. 
A 17. század óta rendszeresen megrendezett vásár előestéjén adták át az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját, amellyel Mathias Enard francia írót tüntették ki a németül frissen kiadott Kompass (Iránytű) című regényéért, amellyel 2015-ben megszerezte a francia Goncourt-díjat, az egyik legrangosabb európai irodalmi elismerést. 
A Lipcsei Könyvvásár nem szigorúan szakmai esemény, mint a Frankfurti Könyvvásár, hanem az olvasóknak rendezett fesztivál, amelyen az idén már huszonhatodik alkalommal rendezik meg a Lepizig liest (Lipcse olvas) című programsorozatot. Városszerte több száz helyszínen, például állatkertben, pályaudvaron és temetőben tartanak felolvasásokat. Megrendezik a könyvfesztivál Manga-Comic-Convention (MCC) nevű „alfesztiválját” is, amely a képregényszekcióból fejlődött ki. A területtel foglalkozó kiadók a lipcsei vásárvárosban ismét megtöltenek egy egész csarnokot, ahol nemcsak kiállítási standokat alakítottak ki, hanem öltözőket is, mert az idén is sokan beöltöznek kedvenc képregényhősüknek. 

Az irodalomközvetítés jövője
A digitális átalakulás révén a könyvszakma is gyorsan változik, ezt a folyamatot vizsgálja a többi között a kiállítás új szekciója, a Neuland 2.0 elnevezésű „startup falu”, amelyben informatikai innovációval foglalkozó feltörekvő, új cégek az irodalom közvetítését, átadását szolgáló fejlesztéseiket mutatják be, például egy nyílt forráskódú szoftvert, amely a könyvek előállításának teljes folyamatát digitalizálja, és egy olyan megoldást, amely hang- és fényhatásokkal gazdagítja az olvasás élményét. 
Az irodalomközvetítés jövőjét térképezi fel az autoren@leipzig nevű programsorozat is, amely több mint százötven szakmai fórumból, beszélgetésből és bemutatóból áll, és tavaly után ismét megrendezik az irodalmi bloggerek nemzetközi konferenciáját is.
A vásár egésze is egyre erősebben jelenik meg a digitális térben, az idén először huszonöt rendezvényt élőben közvetítenek az interneten, több mint másfélezer felolvasás, előadás és pódiumbeszélgetés anyagát pedig podcast (hangkiadvány) formában jelentetik meg. 
További fő téma az EU és szomszédságának jövője, az Europa21 nevű rendezvénysorozat például a németországi és európai populizmus témáját, az ukrán válság ügyét és a szólásszabadság törökországi helyzetét járja körül, a „Nem Kelet és nem Nyugat – a Balkán alkímiája” címmel pedig húsz délkelet-európai író részvételével rendeznek programokat a Balkán jövőjéről.
A fesztiválra több mint háromezer eseményt szerveztek, sokat irodalmi sztárokkal, köztük van például Michel Houellebecq, a kortárs francia irodalom leghíresebb képviselője, a Magyarországon szintén közkedvelt norvég Jostein Gaarder és az 1956-os forradalom után Nyugatra menekült magyar szülők gyermekeként Frankfurtban született Bánk Zsuzsa, aki a legsikeresebb kortárs német írók közé tartozik. 

Magyarok Lipcsében
A magyar részvétel ismét a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin és a Publishing Hungary Program közös szervezésében valósul meg. A magyar standot a többszöri German Design Award Gold nyertes, illetve 2016-ban Red Dot-díjjal elismert LEAD82 tervezi – közölte az MTI-vel a Balassi Intézet.
Az irodalmi program a frissen megjelent magyar fordításokra összepontosít. Péterfy Gergely Kitömött barbár című kötetét a többek közt Az oroszlánkirály Timonjának szinkronhangjaként és a Tetthely című népszerű német televíziós sorozatból ismert színész, Ilja Richter mutatja be csütörtökön a lipcsei Grassi Museumban. A szerzővel Jörg Plath irodalomkritikus, a Deutschlandradio és a Neue Zürcher Zeitung újságírója beszélget.
A magyar női költészet két generációjának képviselőiként Kalász Orsolya és Tóth Kinga közösen lép színpadra pénteken, és élő zenével kísért performansz formájában mutatják be az év elején megjelent versesköteteiket az UT Connewitzben. Kalász Orsolya kötete már januárban elnyerte az egyik legrangosabb német irodalmi kitüntetést, a Peter-Huchel-díjat.
Másnap egy összművészeti produkcióban lehet része a magyar irodalom iránt érdeklődőknek a lipcsei naTO kulturális központban: egy pszichedelikus-atmoszferikus koncerttel és projekcióval egybekötött performatív felolvasásban a Die Horen című német irodalmi lap magyar különszámának bemutatójaként Danyi Zoltán, Hidas Judit, Péterfy Gergely és Térey János részvételével.