A magyar kultúra napjának ötlete ifjabb Fasang Árpád zongoraművésztől származik, aki 1985-ben vetette föl a magyar műveltséget bemutató nap lehetőségét. „Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is” – fogalmazott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, s 1989 januárjában a szervezet meg is rendezte az első évfordulós eseménysorozatot.

Lentitől Pekingig
Az ünnep alkalmából azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kultúra jelentős értékeiről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is.
Az idei programokból adva ízelítőt elmondhatjuk, hogy a budapesti Stefánia Palotában Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára mond védnöki köszöntőt a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület 20. alkalommal tartott gáláján. Az eseményen átadják az Egyetemes és Magyar Kultúra Lovagja címeket, továbbá a magyar kulturális örökség ápolásáért odaítélt Örökség serlegeket.
Szarvason Jordán Tamás színművész, rendező irányításával több, mint négyszáz gyermek mondja el a Himnusz első versszakait és Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét. Az Együtt szaval a nemzet programhoz a magyar mellett szerb, szlovák, román és horvát iskolák is csatlakoztak.
Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének eredeti kéziratát mutatják be Lentiben, a Városi Művelődési Központban. A százötven éves debreceni Csokonai Színházban Szentpéteri Csilla ad koncertet, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban az Alba Regia Táncegyüttes Mozdulatlan legendák című táncjátéka várja a közönséget. A Magyar Nemzeti Múzeum ezen a napon kiállítja Szendrey Júlia vállkendőjét, emellett kamaratárlat nyílik az intézmény Petőfihez és Szendrey Júliához köthető relikviáiból, valamint a 19. század közepének női viselet-kiegészítéseiből.
Az Országos Széchenyi Könyvtár épületét, a könyvtári gyűjteményeket és az olvasói termeket ingyenes körsétán tekinthetik meg az érdeklődők, Kölcsey titka - a Himnusz kultusza címmel Kulin Ferenc irodalomtörténész tart előadást a Magyarság Házában.
Külföldi programok is várhatóak: Ljubljanában Orbán Viktor miniszterelnök és Miro Cerar szlovén kormányfő nyitja meg az új magyar kulturális intézetet, emellett mintegy huszonöt országban rendeznek magyar és külföldi előadók közreműködésével koncerteket, kiállításokat, filmvetítéseket és irodalmi programokat a Balassi Intézet szervezésében.
Az isztambuli intézetben Mácsai Pál és Bereményi Géza Azt meséld el, Pista! című művének török nyelvű kiadásával és közönségtalálkozóval ünnepelnek, Párizsban a magyarul tanuló diákoknak szépkiejtési versenyt rendeznek, Pekingben Petőfi Sándor és Weöres Sándor megzenésített versei hallhatók, Prágában a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mutatkozik be.
A bécsi Collegium Hungaricum rendezvényén Cseh Tamás dalai Novák János és Márta István tolmácsolásában szólalnak meg és bemutatják Szőcs Géza legújabb verseskötetét.

A kultúra felemel
„A kultúra társadalmi szerepvállalása is ez: a kultúra felemel. Legyen katalizátor, indítsa be a pozitív változásokat, emelje föl az alacsonyabb társadalmi rétegbe tartozókat és erősítse meg a polgárságot, a társadalmi középréteget. És tartson meg bennünket” – fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, aki a magyar kultúra napja alkalmából csütörtökön, Budapesten a Pesti Vigadóban átadta a Balassa Péter-, a Csokonai Vitéz Mihály-, a Közművelődési Minőség és Könyvtári Minőségi Díjakat, valamint a Minősített Közművelődési Intézmény és Minősített Könyvtár címeket. Mint hozzátette, a kultúra szövetségi rendszer is: a nemzeti kultúrák nélkül nincs európai kultúra, de a nemzeti kultúra egyben tartja a magyarságot is. Az állami szereplőknek az a dolgunk, hogy mindenki számára biztosítsák a hozzáférést a kultúrához – hangsúlyozta, az az államtitkár.
„A Himnusz éneklésével, szavalásával, olvasásával újra és újra hitet teszünk a Kárpát-medencei magyarság lelki, szellemi és kulturális összetartozása, a magyar kultúra egysége és oszthatatlansága mellett” – fogalmazott Hoppál Péter felidézve, hogy a magyar kultúra napja fiatal ünnep, hiszen a Himnusz születésének napját csak 1989 óta ünnepeljük.
Az államtitkár emlékeztetett: Kölcsey Ferenc olyan korban alkotta meg a Himnuszt, amelyet kétszáz éve irányadónak tekintünk kultúrában, identitásban, öndefinícióban, és bár a mai korstílus nem kedvez a reformkori patetikus látásmódnak, azért újra és újra kitermelődnek nemzeti kultúránk új hősei.
Az államtitkár beszédében arra is emlékeztetett: 2015-ben hunyt el Hankiss Elemér, Karátson Gábor és Nemeskürty István, Juhász Ferenc, Fejes Endre, Papp Vera, Sinkó László, Erdélyi Zsuzsanna, Kóti Árpád, az idei év elején pedig Zsigmond Vilmos és Tőkés István. „A búcsú és fájdalom mellett joggal támadhat fel bennünk a büszke öntudat is: milyen szellemóriások élnek, alkotnak közöttünk, gyarapítják nemzeti és egyetemes kultúránkat” – méltatta a tavaly elhalálozott művészeket, alkotókat.

Díjak és díjazottak
Mielőtt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megbízásából átadta volna az elismerő díjakat, Hoppál Péter arra is rámutatott, hogy noha Budapestre kulturális kisugárzására rendkívül jelentős, azért magyar kultúra nincs a kis helyi közösségek és a vidék városainak munkája, kulturális élete, szellemi élete nélkül. Szükség van arra, hogy a fővároson kívül is olyan minőségi kulturális kínálat legyen, amely európai és világszínvonalon mérhető, ezért a célért a magyar kultúra napján díjazott személyek és intézmények rendkívül sokat tettek – fogalmazott Hoppál Péter.
Közművelődési Minőség Díjban részesült a tatabányai AGORA Nonprofit Kft. - A Vértes Agoráját.
Minősített Közművelődési Intézmény címet kapott a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ, hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ, a Körmendi Kulturális Központ, Múzeum, Könyvtár, a csömöri Petőfi Sándor Művelődési Ház, a pécsi Apáczai Óvoda és ÁMK Művelődési Ház, a fertőszentmiklósi Ifjúsági és Szabadidő Központ, a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra, a mezőberényi Orlai Petrics Soma Kulturális Központ, a Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár - Petőfi Művelődési Központ és a debreceni VOKE Egyetértés Művelődési Központja.
Minősített Könyvtár címmel tüntették ki az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárat, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontot, valamint a Mezőkovácsházi Városi Könyvtárat.
Balassa Péter-díjat vehetett át Szilágyi Zsófia tudománytörténész, Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapott Márkus Miklósné Natter-Nád Klára pedagógus, karnagy, zenei szakíró, Tündik Tamás általános iskolai tanár, a Hévízgyörki Asszonykórus Népművészeti Egyesület, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Karnagyok Kamarakórusa Egyesület és a Sióagárdi Fecske Bábcsoport, Szilágyiné Bánfi Szilviát, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatóját pedig Szinnyei József-díjjal jutalmazták.