Újabb tekintélyes elismerés Krasznahorkainak

Kertész Imre bő évtizeddel ezelőtti Nobel-díja után újabb fontos, nemzetközi elismerést kapott a magyar irodalom. Kedd este, az idén hatodik alkalommal kiosztott Nemzetközi Man Booker-díjat, a világ egyik legtekintélyesebb könyves díjainak egyikét Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda.

A mágikus henger

A londoni Victoria és Albert Múzeumban tartott díjkiosztó gálán a bírálók elnöke, Marina Warner jelentette be a döntést. A döntőbe egyébként tíz szerző jutott be, s a tegnap esti rendezvényen mindegyikük életművét röviden ismertették. Marina Warner, a zsűri elnöke értékelésében Az ellenállás melankóliája című 1989-es regényt emelte ki, és Krasznahorkait rendkívül intenzív, széles regiszterben mozgó, vizionárius írónak nevezte, aki a kortárs létezés szövetét rémisztő, furcsa, megdöbbentően komikus és gyakran letaglózóan szép jelenetekben ragadja meg.
Megjegyzendő, hogy az ellenállás melankóliája című regényre azonban nem először figyel a nemzetközi irodalmi élet. A kötet 1993-ban elnyerte Németországban az év legjobb könyvének járó díjat, a Bestenliste-Preis-t.
Krasznahorkai László művészetét Nemzetközi Man Booker-díj gálaestjén Edwin Frank, a New York Review Books igazgatója méltatta. Mint mondta, az olvasó érdeklődését főként a magyar szerző különleges mondatai kelthetik fel. Edwin Frank úgy fogalmazott, Krasznahorkai rendkívül hosszú, az olvasót magába szippantó mondatai, a szöszöket a ruháról összeszedő mágikus hengerhez hasonlít.

Aki angolul olvasható

A Nemzetközi Man Booker Díj 2004-ben hívták életre. Két évente ítélik oda egy élő szerzőnek, akinek már legalább egy művét átültették angol nyelvre. A díj 60 ezer angol fonttal (24,7 millió forint) jár, az összeget a Man Group finanszírozza.
Krasznahorkai mellett eddig csak egy európai kapta meg a Nemzetközi Man Booker Díjat, igaz, rögtön az elsőt, amelyet 2005-ben az albán Ismail Kadarének ítélték oda. Ha már szóba került a múlt, érdemes elmondani, hogy a díjat 2007-ben a nigériai Chinua Achebe, 2009-ben – a később irodalmi Nobel-díjjal is jutalmazott – Alice Munro, 2011-ben az amerikai Philipp Roth, 2013-ban pedig a szintén Egyesült Államokbeli Lydia Davis kapta.
A díjazottakat az a szabály köti össze, hogy a magas elismerést angolul író szerző, vagy angol nyelven is hozzáférhető művekkel bíró alkotó nyerheti el. Ilyen esetben a díjazott szerzővel együtt fordítója is nyer 30 ezer fontot. Krasznahorkai úgy döntött, ezt az összeget elfelezi két fordítója, George Szirtes és Ottilie Mulzet között.

Rendezők, írók, olvasók

Érdemes röviden szólni arról is, hogy a zsűri által is kiemelt kötet, Az ellenállás melankóliája Tarr Bélát és Hranitzky Ágnest is megihlette. A könyv alapján készült 2000-ben a Werckmeister harmóniák című film. Tarr Béla egyébként 1985 óta szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készítette filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót. Krasznahorkai és Tarr a rendező utolsó filmjéig, a 2011-es A torinói lóig együtt dolgoztak.
Susan Sontag amerikai író és filmrendező „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W. G. Sebald író pedig úgy vélte „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”.
Röviddel a nemzetközi Booker díj odaítélése előtt Krasznahorkai a Guardian napilapnak olvasóiról nyilatkozott. Úgy fogalmazott, nem érzékel különbséget a hazai és nemzetközi olvasótábor között, mert szerinte az empátiával rendelkező olvasók az egész világon ugyanolyanok.