Akinek gyermeke van, tudja, milyen gyorsan válnak kegyvesztetté a csemetéink által egykor hőn áhított játékszerek. Minden szülinap és karácsony újabb riválisokat hoz a gyerekszobába, és a pincében, kamrában vagy a padláson szép csendben növekszik a halom, amelyben félkarú babák, félvak vagy orruk-vesztett plüssmackók és kerék nélküli kisautók morfondíroznak hajdan volt népszerűségükön. Használni nem használja őket már senki, de valahogy mégsem akaródzik a szemétre hajítani, s olykor a már tizenéves nagylány, nagyfiú is vehemensen tiltakozik, hogy régi kedvencét átadjuk az enyészetnek.

Kép forrása

Nincs ez másképp a (túl)civilizált világ más tájain sem. Ennek okán született meg az itáliai Genovában egy olyan könyvtár, ahová bárki beviheti használt, de még jó állapotú gyermekkönyveit, játékait, de akár sportszereit is. De nemcsak beviheti, hanem cserébe kölcsönözhet is a polcokon sorakozó holmik közül. És mint tudjuk, a szomszéd gyerek vagy az ovistársak játékai mindig sokkal érdekesebbek, mint ami otthon vár a gyerekszobában, így a Játékszerek könyvtára névre keresztelt intézmény kincsei között kutakodni igazán jó szórakozás.
A kezdeményezés célja kettős. Az ötletgazdák egyrészt olyan teret akartak létrehozni, ahol a kettő-tizennégyéves korosztály hasznos és érdekfeszítő programokon vehet részt, és új ismeretségek, barátságok szövődhetnek. Másrészt azt szeretnék, ha már egészen kicsi kortól természetessé válna gyermekeink számára, hogy amit meguntunk vagy már nem használunk, az nem feltétlenül eldobni való szemét, másnak még értékes lehet, örömet jelenthet. Emellett azt is tudatosítani akarják, hogy az elromlott, sérült tárgyaknak sem kell okvetlenül a kukában végezniük. Az idelátogatók játékos foglalkozásokon tanulják meg, hogyan lehet megjavítani vagy éppen új funkciót adni a már nem működő játékszereknek, használati eszközöknek, ha pedig végképp nem menthetők, miként hasznosítható újra az alapanyag, hogy abból új, „fenntartható” játékok, tárgyak szülessenek.