További adósságtörlesztést tudhatott le a magyar könyvkiadás, amikor A gyufaskatulyától Prométheuszig címmel megjelentették Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéíró összegyűjtött interjúit és beszélgetéseit tartalmazó kötetet. A kiadványban foglalt élet egyben jelképe a 20. századi magyar irodalom és magyar kultúrtörténet drámájának, egy fél életen, fél évszázadon át elégtelen állapotnak. 

Kép forrása

A könyv elolvasása után tulajdonképpen egy témát jár körül sok kérdésünk. Mit tett Nemes Nagy Ágnes, hogy parkolópályára került 1948 után? Mit vétett, hogy a kommunista éra nem engedte kibontakozni csodálatos elméjét, alkotói zsenialitását és évtizedeken át csupán gyerekirodalmat írhatott és fordíthatott? 
Nézzük a lehetséges válaszokat! Párjával a második világháborúban zsidókat bújtattak, mentettek. Újhold címmel, 1946-ban férjével, Lengyel Balázs műkritikussal megalapította a Nyugat folyóirat szellemi utódjának számító orgánumot, melyet életműve fontos részének tekintett. S mint a netlexikonban olvashatjuk: „1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.” 
Az igazi ok persze az volt, hogy a kommunista diktatúra, még a Kádár-korszakban sem tűrhette, hogy az állampárt mellett más politikai alternatíva is létezhessen, márpedig ezekben az időkben a magyar értelmiség egy része jelentette a politikailag másként gondolkodókat, akik kvázi egy, a kommunista pártétól jelentősen eltérő szellemi erőteret jelentettek. A már említettek közül Nemes Nagy Ágneséhoz hasonló sors várt Pilinszkyre vagy Weöresre is, ismerős sorsfonalgubancolódások Magyarhonban. 
A gyufaskatulyától Prométheuszig című könyv pedig pontosan bemutatja, hogy milyen magasan szárnyaló is volt a Nemes Nagy Ágnes által képviselt intellektus, milyen európai magas kultúrát képviselt ő és generációja, illetve a vele egy szellemi közösségben élők sora. A könyv tartalmában és irodalomtörténeti szempontból is nagyon érdekes és fontos, hiszen az interjúk és beszélgetések során az írónő életpályájáról és hitvallásáról világlátásáról, erkölcsi és belső gondolatvilágáról is sok minden kiderül. Emellett speciális és egyedülálló a műfaj is, hiszen itt akusztikus-prózai beszélgetések, párbeszédek leírt, nyomtatásba rögzített változatait olvashatjuk.