Ahol az élelem, ruha és emberség is hiánycikk

MEGJELENT: 2019. március 22. | SZERZŐ: Oxi

Bodor Ádám Sinistra körzet című regénye akkora alkotás, hogy külön Wikipédia-oldalt szenteltek neki, mondhatnánk kissé túlhangsúlyozva az internetes világ adta kritikai, elemzői publikációkat. Az 1936-os születésű Kossuth-díjas erdélyi magyar író 1982-ben alkotta meg a most ajánlott regényét, mely oly sikeres lett a kritikusok és az olvasóközönség körében, hogy többszöri kiadást is megélt.

Kép forrása

Kezdjük talán azzal, hogy Bodor Ádám számos regénye, írásműve közül azért is emelkedik ki a Sinistra körzet, mert annak műfaji megítélése is egyedülállóként aposztrofálható, egy helyen úgy jellemzik, hogy „a mű regény és novellafűzér közti kifinomult lebegés”, míg máshol „érzékletes, tiszta rajzolatú látomássá formált epikum”. Néhány odáig merészkedtek a reflexiók írásakor, hogy Bodor Ádám Faulkner, Kafka, Tamási Áron nyomdokain jár ezzel a regényével, illetve utaltak a szerző korábbi műveiben már fellelhető zsenialitásra. Abban pedig minden kritikus egyöntetűen fogalmazott, hogy Bodor alkotása a huszadik századi magyar irodalom egyik főműve, fő regénye. 
A Sinistra körzet a Kelet-Kárpátoknál egy eldugott zugában játszódik, ahová a főhős internált nevelt fiát ment megkeresni, megmenteni és kiszabadítani, elszöktetni. A történethez példátlanul szép keretet ad a tájleírás adta gyönyörűség, mellyel akár még Jókai legklasszikusabb regényeiig mehetünk. A főszereplő, aki a történet elején az Andrej Bodor nevet kapja, miután megérkezik a Sinistra körzetbe, különböző rendű, rangú, nemű szereplőkkel találkozva éli meg új életét. Alibi gyanánt egy gyümölcsbegyűjtő telep vezetőjeként dolgozik, valójában fia felkutatása és kiszabadítása a célja. Ennek során számos kalandba keveredik, a romániai diktatúra éveiben járunk, a helyi kiskirályok, titkosszolgálati vezetők, alvilági figurák, különféle asszonyok és lányok keserítik és segítik életét, tervezett feladatát. A regény minden eddiginél különlegesen szebben, műfaji bravúrral, remek, ízes történetmeséléssel, életszerű és mégis fantáziadús fordulatokkal, érdekfeszítő epizódokkal telve mutatja be a huszadik századi Európát, annak is keleti, állampártban megfogalmazódott felét, s azon belül is azt a reménytelenül pokoli vidéket, melyben a divatos ruházat, a színhús, valamint a jog és az emberség is hiánycikk.
Megosztás