A kilencedik művészet ikonjai
Szomorú hírt közölt az Országos Széchényi Könyvtár a minap. Július 26-án zárul a könyvtár és a Magyar Képregény Szövetség közös kiállítása, a KÉP-REGÉNY-TÖRTÉNET: A KILENCEDIK MŰVÉSZET IKONJAI MAGYARORSZÁGON című bemutatója. A záráshoz azonban örömteli esemény is kapcsolódik: az OSZK bemutatja a kiállítás katalógusát, valamint lehetőség nyílik szakvezetéssel megtekinteni a tárlatot.
Kép forrása
A KÉP-REGÉNY-TÖRTÉNET könyvkatalógusát Dunai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója és a kiállítás kurátorai mutatják be.
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Képregény Szövetség közös kiállításáról készült kötetben a magyarországi képregénytörténet két meghatározó időszaka kerül előtérbe, az 1957-től 1975-ig tartó adaptációs képregények ideje és a kortárs képregények. Ahogy a kiadványban olvasható, a katalógus képanyaga hűen tükrözi a szemléletbéli változást, amely a képregények megítélésében zajlott az elmúlt évtizedekben. Az említett korszakok eltérő képregényeszméjének reprezentálásán túl a katalógus kitekint a magyarországi képregény kezdeteire, valamint az adaptációs képregény-hagyomány továbbélésére. A kötet a képregénytörténeti ritkaságok mellett több mint harminc kortárs magyar művész munkáját mutatja be.
Vannak, akiknek a képregény a szuperhősöket jelenti, másoknak kedves gyermekkori emlékeket idéz fel, és vannak, akik sosem olvastak képregényt – fogalmaztak kiállítás kurátorai – Patonai Anikó Ágnes, Szép Eszter és Szűts-Novák Rita – a tárlatról készült katalógusban.
Nos, ezeknek is, azoknak is ajánljuk a 2018. július 26-án, 16 órakor az Országos Széchényi Könyvtárban (Szent György tér 4-5-6., Budapest, 1014) kezdődő zárórendezvényt, s természetesen ajánljuk vele együtt a megjelent kiadványt is.
Kép forrása
A KÉP-REGÉNY-TÖRTÉNET könyvkatalógusát Dunai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója és a kiállítás kurátorai mutatják be.
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Képregény Szövetség közös kiállításáról készült kötetben a magyarországi képregénytörténet két meghatározó időszaka kerül előtérbe, az 1957-től 1975-ig tartó adaptációs képregények ideje és a kortárs képregények. Ahogy a kiadványban olvasható, a katalógus képanyaga hűen tükrözi a szemléletbéli változást, amely a képregények megítélésében zajlott az elmúlt évtizedekben. Az említett korszakok eltérő képregényeszméjének reprezentálásán túl a katalógus kitekint a magyarországi képregény kezdeteire, valamint az adaptációs képregény-hagyomány továbbélésére. A kötet a képregénytörténeti ritkaságok mellett több mint harminc kortárs magyar művész munkáját mutatja be.
Vannak, akiknek a képregény a szuperhősöket jelenti, másoknak kedves gyermekkori emlékeket idéz fel, és vannak, akik sosem olvastak képregényt – fogalmaztak kiállítás kurátorai – Patonai Anikó Ágnes, Szép Eszter és Szűts-Novák Rita – a tárlatról készült katalógusban.
Nos, ezeknek is, azoknak is ajánljuk a 2018. július 26-án, 16 órakor az Országos Széchényi Könyvtárban (Szent György tér 4-5-6., Budapest, 1014) kezdődő zárórendezvényt, s természetesen ajánljuk vele együtt a megjelent kiadványt is.
Egypercesek
A háború megosztja az amerikai írókat
A PEN America lemondta irodalmi díjátadóját a jelöltek egy részének bojkottja miatt
Ősi titokra derült fény
A herculaneumi papirusztekercsekből az is kiderült, pontosan hol temették el Platónt
Magyarország fotóalbuma
A Magyarország 365 fotópályázat képeiből készült könyvet mutattak be Budapesten