2018. június 23-án, a Magyar Tudományos Akadémián osztották ki az 1995-ben alapított Magyar Örökség Díjakat, amely keretében hét kiemelkedő személyiség, valamint intézmény munkáját ismerték el. Ezek között szerepelt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, immáron négyszázötven éve a magyar tudomány és kultúra szolgálatában álló Egyetemi Könyvtár és Levéltára, amely nem mellesleg az ország első, nem kizárólag főúri vagy egyházi célokat szolgáló könyvtára. 

Kép forrása

A könyvtár történelméről egyébként Szögi László, korábbi főigazgató beszélt az ünnepségen, megemlítve, hogy: „II. József uralkodása idején ide szállították be a feloszlatott szerzetesrendek könyvanyagát, így a gyűjtemény mind számban, mind értékben sokat gyarapodott. A könyvtár száznyolcvanöt középkori kódexet őriz, közük tizennégy eredeti Corvinát, és nyolc magyar nyelvű szöveget. A nagyhírű kódexek mellett az ezerkétszáz ősnyomtatvány, a több mint tízezer antikva, tizenötezer barokk, 17. századi dokumentum és a legnagyobb magyar 18. századi gyűjtemény a magyar nemzet kulturális örökségének kiemelkedő része. Az intézményben tizenöt nemzedék magyar tudósai és egyetemistái használták a könyveket, és az egyetemi könyvtárban a hazai tanárok, politikusok, művészek kapták meg a pályájuk műveléséhez szükséges ismereteket.” 
A könyvtár egyébként 1784-ben költözött a mai helyére, a Ferenciek tere 6 szám alatti épületbe. 
A Magyar Örökség Díjakat 2003-óta a Magyar Örökség és Európa Egyesület gondozza, és ítéli oda évente négy alkalommal olyan intézményeknek, csoportoknak vagy személyeknek, akik munkásságukkal hozzájárultak a magyar társadalom erkölcsi és szellemi műveléséhez. Az ELTE Egyetemi Könyvtára mellet Magyar Örökség Díjban részesült még a Cédrus Táncegyüttes hagyományőrző tevékenysége, Herczegh Géza nemzetközi hírű, széleskörű jogtudósi munkássága, Aknay János festőművészete, Ulman István nemzetfaragó és a Gömöri Kézművesek Társulása példája, Ágh István írói munkássága, és az Óbudai Danubia Zenekar is.

Forrás