A sci-fi és a horror egyik alapműve, moziban már két feldolgozást is megélt, és most újra a könyvesboltokba került Herbert George Wells klasszikus regénye. Dr. Moreau szigetén kiderül, hogy a fenevadaknál talán félelmetesebb az ember.

Kép forrása

Herbert George Wells egyszerűen csak „a science fiction atyja”, bár mellette még ezzel a magasztos jelzővel szokták emlegetni Hugo Gernsbacket és Jules Verne-t is. Az 1866. szeptember 21-én született angol író azonban joggal nevezhető emellett a világirodalom egyik legtermékenyebb szerzőjének is, aki szinte minden létező műfajban alkotott. Ezek közül talán a legismertebben a sci-fi művei, köztük például Az időgép, a Világok harca, az Emberek a Holdban, A láthatatlan ember, a The Sleeper Awakes, vagy éppen a Dr. Moreau szigete. Utóbbi pedig a minap véletlenül a kezembe került, és be kell, hogy valljam, erős meglepődéssel. 
Tinédzser korom egyik meghatározó mozis élménye volt ugyanis az 1996-ban megjelent Dr. Moreau szigete film, melyben Marlon Brando és Val Kilmer játszották a főszerepet. Igaz, akkor még ifjúként csak gondolkodás nélkül bambultuk a „horrort”, mit sem foglalkozva Brando egyik utolsó életerős alakításával, vagy éppen azzal, hogy bizony nem kevés mondanivalója van az alkotásnak, ami egyébként film változatban már 1977-ben a mozikba került Burt Lancaster és Michael York főszereplésével. A műből ráadásként nekünk, magyaroknak még egy képregény is készült a hetvenes években Zórád Ernőnek köszönhetően.
Az eredeti Wells-történet most azonban friss kiadásban ismét a könyvesboltok polcaira került. Újra bizonyítva, hogy H. G. Wells több mint százhúsz éve született, Dr. Moreau szigete című regénye a sci-fi és a horror egyik alapműve.
A sztori rejtélyek és izgalmak mellett ma is megfontolandó bölcsességekre világít rá. Egyebek közt a tudós ember felelősségére és arra, hogy „a természet tanulmányozása végül ugyanolyan könyörtelenné teszi az embert, amilyen könyörtelen maga a természet.”
A történetben szereplő fenevadaknál pedig talán félelmetesebb az ember tevékenysége, és az a felismerés, hogy „az állat lehet vad és ravasz, de igazán hazudni csak az ember tud.”