A Dunántúl és a Csallóköz különleges alaprajzi és építészeti sajátosságokat mutató ősi templomai után új könyvében a Felvidék nyugati részének Árpád-kori templomait vizsgálja Németh Zsolt fizikus. A B.K.L. Kiadó gondozásában megjelent Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai II. című kötetben a tipikustól eltérő alaprajzzal rendelkezező kilenc felvidéki – köztük a bényi, apátkolosi, dévényi, ducói, dejtei –, valamint a dunántúli Hidegség községben található templomépület vizsgálata kapott helyett. 

A szerző régészeti és művészettörténeti kutatásokból hiányzó szempontokat vett figyelembe könyvei megírásakor, így például vizsgálja a templomok akusztikáját, tájolását, fényviszonyait is. „A régészet és a művészettörténet meglehetősen materialista módon kezeli a templomokat, tehát nem szakrális építményként tekint rájuk. Nem veszik figyelembe, hogy ezekben a templomokban bizonyos szakrális tevékenységek zajlottak, az egész épületkialakítás ennek a szolgálatában állt” – fogalmazott a fizikus.
Németh Zsolt szerint több ezer tipikus alaprajzúnak tekinthető, hosszházas elrendezésű Árpád-kori templom található Kárpát-medencében, ahol emellett mintegy százötven kerek alaprajzú templom is áll. Mint fogalmazott, a hosszházas alaprajz pontosan azért lett kitalálva, mert ez szolgálta legjobban a római rítusú liturgia térrendezési igényeit. A kerek alaprajzú templomok építésekor viszont másfajta szertartások igényeit helyezhették előtérbe. Jó példa erre az Esztergomtól tizenkilenc kilométerre északra található bényi templom. Az osztatlan terű kerek épületnek eredetileg nem volt szentélye, a falába pedig tizenkét ülőfülkét építettek. Németh Zsolt úgy fogalmazott: nem vonja kétségbe, hogy itt hagyományos misék is zajlottak, de másfajta szertartásoknak is helyet kellett adjon a különleges elrendezésű templom. „Úgy gondolom, hogy templomot nem kizárólag azért építenek, hogy abban misét lehessen mondani, hanem egy templom eleve erővel rendelkező hely, és képes a gyógyításra. Aki oda betér, annak megnyugszik a lelke, lecsillapodik az elméje, és a rendeződő tudat és lélek automatikusan visszahat a fizikai testre, ezt a folyamatot nevezzük gyógyulásnak” – vélte a szerző.
Németh Zsolt szerint sok mindent nem tudunk a 10-11. századi Kárpát-medencei kereszténységről, de a különleges alaprajzú épületek egyértelműen mutatják, hogy a misék mellett más szertartások is folytak ezekben a templomokban.