Interjú a pápával

Amikor a huszadik század legkarizmatikusabb katolikus vezetőjeként számon tartott II. János Pál 2005-ben elhunyt, senki nem gondolta volna, hogy bárki a nyomába érhetne. Aztán  2013. március 13-án megválasztották I. Ferenc pápát és már ezen a napon mindenki előtt nyilvánvaló vált, hogy Jorge Bergoglio egy kifejezetten formabontó, a hagyományokat a cél érdekében félretevő egyházfő.  A Ferenc pápa című kötet egy hosszú, tömör és mély interjúsorozatot tartalmaz, melyből kiderül, milyen is valójában Ferenc pápa.

 

Bizonyára senki nem érti félre a megállapítást: a Vatikán első embere, a római katolikus egyház vezetője mindig is komoly világi érdeklődésre tartott számot. A pápai rang nemcsak a hívők számára volt elsőszámú vezetői titulus, de a nem vallásos, illetve nem keresztény emberek számára is mértékadónak számított, már a kereszténység korai évszázadaitól fogva. Ferenc pápa, alias Jorge Bergoglio pontosan annyira változtatta meg a pápai gyakorlatok hosszú idők óta tartó ismétlődő rutinjait, amennyire Krisztusra figyelő és abból merítkező szeretetével és alázatával, szelídségével azt még inkább fel tudta mutatni. A Francesca Ambrogetti és Sergio Rubin szerzőpáros által elkészített interjúkötetben is ez az alak bontakozik ki. Elsőként, Bergoglio elmeséli pápaságáig tartó élete fontosabb állomásait, eseményeit, de különös hangsúlyt kapnak a kötetben azok a már-már bulvárosnak is mondható kérdések, melyek a római katolikus egyház működésével kapcsolatban oly sokat foglalkoztatják az embereket. Ferenc pápa a tőle megszokott egyszerűséggel és világos, lényegre törő megfogalmazással élve „teszi tisztába” válaszaiban többek között a cölibátus, az imádság élménye, az egyházi belső működése vagy akár a pedofília témájáról szóló kérdéseket. A könyv erénye, hogy hathatósan vissza tudja adni azt a kisugárzást, amit a pápa megnyilvánulásaikor tapasztalhatnak a világ televíziónézői, az internet fogyasztói. Ferenc pápa közvetlen stílusa nemcsak lebilincselő, de egyben elgondolkodtató is, főleg azoknak, akik számára a keresztény hit eleddig csak valamilyen távoli, misztikus, vagy akár fordítva, valami megvetett dolog volt. Jorge Bergoglio azért jó keresztény, azért jó Krisztus-követő, mert élete és mostani munkássága is példamutató. Egész pontosan Krisztusra mutató – derül ki a róla szóló könyvből.